Vajon mekkora lehetőségük van a roma lányoknak arra, hogy megálmodják saját jövőjüket? Vajon a hagyományok, a társadalmi, gazdasági, egészségügyi tényezők lehetővé teszik-e számukra a biztonságos házasság és anyaság megélését? Vajon milyen kölcsönhatás áll fenn a gyermekvállalás és az iskolai, munkaerőpiaci integráció között a fiatal cigány nők körében? A kérdés Európa több országában releváns. Emiatt indult el egy 2 évig tartó nemzetközi kutatás, melynek egy magyar munkacsoport is tagja. Céljuk, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg az európai hatóságoknak a helyzet kezelésére.
A mélyszegénységben felnövő lányoknál nem ritka, hogy már nagyon fiatalon, 14-15 évesen megszülik első gyereküket. Sokuknak az iskolából kikerülve, érettségi vagy szakképesítés hiányában a családalapítás jelenti az egyetlen alternatívát.
Romológiai, szociológiai kutatások igazolják, hogy a cigányoknál elmarad vagy túlzottan elnyúlik a gyermekkor, hiányzik a serdülőkor. A gyermek hirtelen fiatal felnőtté válik mindkét nemnél. A korai gyermekvállalás pedig azt jelenti, hogy akár 14-15 évesen szülik meg első gyermeküket.
Kutatások szerint a döntés mögött etnika, szociális, kulturális, gazdasági okok húzódnak meg. A korai gyermekvállalás következménye lehet a depriváció újratermelődése, az életminőség süllyedése, az alacsony iskolai végzettség, a foglalkoztatottság hiánya és a rossz egészségi állapot is tartóssá válik.
A RoMoMatter projektben spanyol, bolgár, román, angol és magyar kutatók vettek részt. A 2 éves nemzetközi programban több mint 100 lányt és családját vizsgálták 2019-2021 között Bulgáriából, Romániából és Spanyolországból. A projekt az Európai Unió Rights, Equality and Citizenship Programme (2014-2020) támogatásával 2019-2020 során valósul meg.
„A kérdés komplex vonatkozású. Az esélyegyenlőségek számtalan szempontból sérülnek. Halmozottan hátrányos helyzetű csoportokban a korai gyermekvállalás alapvetően pecsételi meg a nők sorsát és társadalmi pozícióját származástól függetlenül. A közösségi, szociális intézményrendszeri, döntéshozói támogatás jelentheti a kiutat ebből az állapotból.” – mondta Dr. Katz Zoltán, a magyar munkacsoport, a Health Leaders Egyesület tagja.
A kezdeményezés célja az volt, hogy segítse a nemek közötti megkülönböztetés felszámolását, hozzájáruljanak ahhoz, hogy a roma lányok felhatalmazást kapjanak a saját jövőjük megálmodására. Pszichológiai, pszichoszociális és közösségi támogatást szeretnének adni a biztonságos házasságkötéshez, az anyaság idejének helyes megválasztáshoz. Ezzel pedig esélyt kapnának arra, hogy a képzési rendszerben, a munkaerőpiacon megtalálhassák saját pozíciójukat.
„Magyarországon is érzékeny ez a kérdés. Az iskolai előadásaimon gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy miért hagyják el az iskolát a fiatalok. Az esetek többségében párkapcsolati helyzetek vezetnek el oda, hogy nem folytatják a tanulást. Abban kell segíteni nekik, hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni annak érdekében, hogy az életüket vezetni tudják. Ez a fiúkra és a lányokra egyformán igaz. Szükség van emiatt a szakemberek ajánlásaira.” – mondta Dr. Orsós Zsuzsanna biológus, a PTE egyetemi oktatója, cigány aktivista.
„Ma Magyarországon a cigány nők 18-20 éves korukban szülik meg első gyermeküket. Ez jobb helyzet, mint a bolgár vagy román szituáció. Ugyanakkor ez is korai még a gyerekvállalásra, de nem mondható extrémnek. Az iskolarendszerben lenne szükség arra, hogy a fogamzásról, fogamzásgátlásról, családról, jövőképről, családról beszélgessenek kortárs csoportokban. Ez Magyarországon nagy hiány az oktatási rendszerben.” – emelte ki Dr. Orsós Zsuzsanna.
A kutatás többek között rávilágít arra, hogy nem elég a gondoskodás az érintett közösségekben, hanem az érdekképviselet megerősítésére kell koncentrálni. A projekt egy ajánlás a döntéshozóknak, az európai hatóságoknak az intézkedések megfogalmazásában. Céljuk, hogy elmondhassák, mire van szükségük a hátrányos helyzetű lányoknak a boldoguláshoz és a méltóságteljes élethez, emellett feladatuk még a roma lányok képességeinek fejlesztése céljaik és törekvéseik elérése érdekében.
„Ahol a mindennapi kérdés a túlélés, ott külső segítség, munka kell ahhoz, hogy másra is tudjanak figyelni az érintettek. A program nem beavatkozni akar, nem akarja megmondani, hogyan kell ezt csinálni, hanem keretrendszert szeretne definiálni ahhoz, hogy a megfelelő segítőkkel elindulhasson egy olyan folyamat, amelyben az érintettekkel közösen találják meg azt az új szemléletet, ami kivezetheti őket a nehéz sorsból.” – mondta Dr. Katz Zoltán.
„Amíg nincs sikerélmény, nem kap munkát, nem veszik fel sehova, nagyon nehéz a személetet megváltoztatni. A legnagyobb nehézség, hogy a szociális státuszt kell javítani, hogy el tudjuk terelni a figyelmet a mindennapos problémákról, mert akkor leszünk befogadóak az új információkra, az új életvitelre, arra, hogy más megoldásokat keressünk egy problémára. Ezért lenne nagyon jó, ha ezt a szemléletváltást tudnánk megcélozni ezzel a projekttel és az ehhez hasonló kezdeményezésekkel” – tette hozzá Dr. Orsós Zsuzsanna.
Fotó: Mfor.hu
#munkaeropiac #kutatas #diszkriminacio #fenntarthato kozosseg #palyazat