Januárban valami különös történik velünk. Új év, új naptár, tiszta lap, esetleg még az újévi fogadalom is nagy lendületet adhat. A kezdet azt mutatja, hogy most tényleg képesek vagyunk változtatni. Néhány hét vagy hónap múlva azonban sok terv elcsendesedik, kihal.
Nem azért, mert gyengék lennénk, hanem mert az újrakezdés pszichológiáját nem biztos, hogy értjük igazán. Pedig, ha tudnánk azt, hogy mi mozgat, mi hat ránk és mi az, ami a bukást eredményezi, akkor sokkal tartósabb karrierdöntéseket hozhatnánk.
Január és az új kezdet
Miért éppen a januárhoz kötjük az új kezdet idejét? A pszichológia ezt időbeli mérföldkövek hatásának nevezi. Ilyen mérföldkő minden olyan időpont, amely mentálisan elválasztja a régi valónkat az újtól. Ez lehet akár a születésnapunk (pláne, ha az kerek év) vagy új munkahelyen való kezdés, esetleg költözés, de akár a hétfő vagy egy új hónap kezdete is lehet ilyen állomás.
Az újrakezdés dátumai segítenek abban, hogy eltávolodjunk a múltbeli hibáinktól. Ezért is kiváló a január arra, hogy megreformáljuk a testünkhöz, emberi kapcsolatainkhoz, munkánkhoz, önmagunkhoz való viszonyunkat. Ez olyan felszabadító érzést eredményezhet, amely valóban növelheti a motivációt. Azaz az új év kezdete tökéletes lehet arra is, hogy új állást keressünk, belevágjunk tanulásba, karrierváltásba.
A bukás
A probléma nem az indulással van, hiszen akkor többségében nagy motivációval és lelkesedéssel vágunk bele a változásba. A nagyobb gondot a folytatás jelenti. Három tipikus buktató jelenik meg szinte minden januári karrierfogadalomnál. Az egyik ilyen az identitásszintű célok, amelyek ugyan kellően inspirálóak, de nem adnak komoly táptalajt és pillért adni az igazi változásnak. A kezdet ígéretes, megvan a megfelelő motiváció, de hamar elfogy az, ha nincs kapaszkodó.
A másik tipikus buktató, hogy az újrakezdés illúziója azt sugallja, egyik napról a másikra más emberek leszünk. Ám a régi szokások, félelmek és környezeti hatások velünk maradnak akkor is, ha igényelnénk a változást. Amikor ez kiderül, sokan úgy érzik, hogy velük van a baj és feladják a változást.
A harmadik buktató pedig nem más, mint a kudarc.Ha egy kitűzött cél rövid időn belül megbicsaklik, hajlamosak vagyunk az egész tervet kidobni. Pedig mindezt a tanulás részeként is értelmezhetnénk, de a gond ott van, hogy ezzel általában nem számolunk.
Időbeli mérföldkövek a karrierben
Nem csak januárban érdemes bevetni. Minél gyakrabban teremtünk kis újrakezdéseket, annál tartósabb a változás. A karrier szempontjából ez azt jelenti, hogy nem csupán egyetlen nagy januári fogadalmat érdemes tenni, hanem több, tudatosan kijelölt, több új kezdetet.
Ilyen lehet egy új negyedév, egy projekt lezárása, egy szakmai mérföldkő, egy tanfolyam első hete vagy befejezése. Ezek újra és újra lehetőséget adnak arra, hogy finoman korrigáljunk és ne mindent kezdjünk elölről.
Az életben tartott változás
A tartós karrierváltás vagy fejlődés nem egy nagy döntésből, hanem kicsi, ismételhető lépésekből áll össze. Az ilyen aprócska lépések konkrétak, időben meghatározottak, nem igényelnek túlzottan nagy motivációt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, így az is mikrocél, ha például azt határozzuk meg, hogy heti rendszerességgel átböngésszük az álláslehetőségeket, vagy meghatározott napon időt és energiát szánunk a tanulásra. Ezek a lépések azért működhetnek, mert nem az ideális jövőbeli énre építenek, hanem arra a valóságra, ami épp van.
A januári kezdés, újrakezdés tehát működhet is, és akkor válik valódi karrierelőnnyé, ha nem tökéletes és azonnali változást várunk tőle, hanem inkább irányjelölést.
A kezdet ereje nem abban van, hogy mindent újraírunk, hanem abban, hogy megengedjük magunknak az első lépést (majd a másodikat és a sokadikat is).