Kihirdették az egyetemi felvételi ponthatárokat, ez több diák életében komoly töréspontot jelent, ha nem vették fel az áhított szakra. Csalódott, csüggedt, szomorú, dühös, elkeseredett, sikertelennek érzi magát és pánikol. Ez teljesen természetes folyamat, hagyni kell, hogy a fiatalok megéljék ezeket az érzéseket … pár napig. Ezt követően azonban minél előbb érdemes más kihívásokra fókuszálni. Számos egyéb lehetőség van, amivel bizonyíthat magának, illetve hasznosan töltheti az időt a következő lehetőségig, megmérettetésig.
Az egyik legegyszerűbb és leglogikusabb opció a pótfelvételi eljárás lehet. Legnagyobb előnye, hogy nem kell kihagyni egy évet sem, azonban nagy valószínűséggel ezek a képzések csupán költségtérítéses formában indulnak.
A tanuláshoz nem kell feltétlenül egyetemre járni, érdemes alaposan tájékozódni a szakoktatás lehetőségeiről is, amely tartalmilag, formailag és módszertanilag is megújult. Szakmát iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli tanfolyamok keretében lehet szerezni, utóbbiak egész évben indulnak. Fizetni kell értük, ugyanakkor előnyük az, hogy rövidebb a képzési idő, rugalmasabb az időbeosztás, így akár még dolgozni is lehet mellette.
A virtuális szabadegyetemek is kiváló lehetőséget kínálnak az önfejlesztésre. Tanulhatunk az érdeklődésünkre számot tartó témákról, fejleszthetjük készségeinket vagy újakat szerezhetünk a római művészettől és régészettől az alapszintű programozásig terjedő különféle területeken. A részvételhez csupán számítógépre, internetkapcsolatra és hetente néhány szabad órára van szükség.
A külföldi munkavállalás is kitűnő ötlet, számos érv szólhat mellette. A fiatal felnőtt megtapasztalhatja, milyen az önálló élet. Munkatapasztalatot szerez életszerű munkakörülmények között, idegen nyelvet tanul, fejleszti eddigi tudását. Mindkettő kiemelten fontos ma a munkaerőpiacon.
A rövidebb vagy hosszabb külföldi tartózkodás alatt egy fiatal felnőtt számtalan soft és life skillt tanul, fejleszt – kommunikáció, önállóság, alkalmazkodás, kreativitás, tolerancia, önbizalom, problémamegoldó készség, kíváncsiság etc. – miközben éppen egyedül „túlél” és függetlenedik egy idegen országban, kultúrában. Nem mellesleg pénzt is keres az élmények és a személyiségfejlődés mellett.
Több kutatás bizonyítja, hogy a cégek, vállalkozások szívesen alkalmaznak külföldi tapasztalattal rendelkező fiatalokat, mivel széles látókörűek, nyitottak, rugalmasak, céltudatosak, innovatívak, jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek, biztos a nyelvtudásuk, ismerik saját erősségeiket és fejlesztendő területeiket is, határozottabbak, vállalkozói készség tekintetében is előrébb járnak, valamint képesek a stratégiai gondolkodásra.
Amennyiben a fiatal nyelvtudása fejlesztésre szorul – mert például több tárgyból készült az érettségire, és már nem fért bele az idejébe a nyelvvizsgára való készülés –, de nem akar, nem tud, nincs lehetősége külföldre menni, akkor érdemes konkrét, elérhető célokat és terveket kitűzni a fennmaradó szabadidőre. Intenzíven nyelvet tanulni ma már számtalan módon lehet szókincsfejlesztő, szótanuló, nyelvtant gyakorló, illetve egyszerre több készséget is fejlesztő alkalmazások és applikációk segítségével.
Abban az esetben, ha valaki nem szeretne tanulni és a külföldi munka sem vonzza, akkor dolgozzon! A fiatal ilyenkor pénzt keres, tapasztalatot szerez életszerű munkakörülmények között és saját magát is jobban megismeri. Amennyiben olyan munkát végez vagy talál, ami nem feltétlenül kapcsolódik a jövőbeni elképzeléseihez, akkor sem érdemes bánkódni, hiszen egyrészt csak átmeneti időre szól, másrészt minden munkahelyen rengeteget lehet tanulni, fejlődni.
Néhány rövid gondolat a fiatal szüleinek, barátainak, támogatóinak
Nem érdemes és nem is elegáns utólag minősíteni a diák teljesítményét! Az ítélkezés nem segít, sőt, tovább ronthat a helyzeten. Egyszerűen biztosítsuk őt arról, hogy mellette állunk és számíthat ránk. Teljesen felesleges az éppen negatív érzésekkel teli gyerekek önbizalmát elvenni a következő mondatokkal: „Ugye én megmondtam, hogy tanulj többet, figyelj jobban az órákon! Ugye megmondtam, hogy nem kellett volna bejelölni azt az szakot! Ugye igazam volt, hogy a bulizás helyett is tanulni kellett volna! Nem viszed így semmire! Elszúrod a jövődet!” etc.
A fiatal komoly tragédiaként élheti meg ezt a helyzetet, hiszen – optimális esetben – ez az első igazi nagy kudarc, amit megtapasztal, amit fel kell dolgoznia. A gyerek sikertelensége nem a mi sikertelenségünk, ne essünk azonnal kétségbe! Kérdezzük meg tőle, miben tudunk segíteni neki, mindenre van megoldás! Segítsük őt újabb reális célok kitűzésében, elérésében! Ezek azonban ne a mi céljaink legyenek …
Tekintsünk lehetőségként erre az extra egy évre, ugyanis számtalan tapasztalatot gyűjthet a fiatal azon a területen, amelyen szeretné kipróbálni magát, vagy akár a munkaerőpiacon is. A jövőjéről szóló döntést, döntéseket megerősítheti vagy akár módosíthatja is ez a szabad év. Bízzunk benne, hogy a fiatal olyan élményekkel gazdagodik, melyek nem csak a későbbi tanulmányai során, de egész életében meghatározóak maradhatnak.
A magyar fiatalok körében még nem igazán elterjedt – a nyugati társadalmakban népszerű – gap year, azaz az egyetem megkezdése előtt tudatosan kihagyott szabad évről, és annak előnyeiről is érdemes szót ejteni, ez azonban egy következő cikk témáját képezi.
Szakértő: Kerner Barbara, Life és Karrier Coach, https://lifecoachingpecs.hu/
#karrier #palyavalasztas #felveteli #szakkepzes #kulfoldimunka #coaching