Legutóbb arról írtam, hogy milyen feladata, szerepe lehet egy olyan szabályzatnak, ami tisztázza mit vár el a munkahely az alkalmazottak egymás közötti ’emberi’ viszonyait illetően, a másik irányában tanúsított magatartás, viselkedés, bánásmód terén. Amiben lefekteti alapvető elvárásait, mint pl. a kölcsönös tisztelet, a másik emberi méltóságának tiszteletben tartása mindennemű megnyilvánulás kapcsán. Amiben konkrétan közlésre kerül, mik a tilalmazott cselekmények, történéseket ír körül, amiket nem tolerálnak, és azt is megmondja, hogyan szankcionálható.
Egy ilyen dokumentum nagyon értékes tud lenni, ha nem a HR vezető fiókjában lapul, hanem élővé válik, azzá teszik. Vannak helyek, ahol az onboard tréningen, máshol a newhire orientáción, azaz már a frissen felvett munkavállalók számára bemutatják, magyarázzák, annak érdekében, hogy már a belépéskor tisztában legyenek a szervezeti kultúra alapjaival az újak. Egyelőre ezek a kivételek, azt hiszem, amik erősítik a szabályt. Van, ahol ezek a policy-k csak akkor kerülnek elő, ha valaki diszkomfortot vagy igazságtalanságot érez, sérelmet szenved el munkahelyén és kutakodni kezd, vajon van-e olyan vonatkozó eljárásrend a szervezetnél, a cégnél, ami az őt ért hátrányt megnevezi, és talán még a panasztétel módjára is kitér.
Rengeteg féle tréninggel találkozunk a piacon. Lehet szervezetet fejleszteni különféle módokon, lehet egyéni készségekre utazni, egy csapat hatékonyságán dolgozni, a vezetőket megtámogatni, képessé tenni motiválni … etc. Viszonylag ritka az, ha értékek, elvek, erkölcsi/etikai normák vannak a fókuszban. Egyre többet beszélünk azonban a biztonságról, a pszichés biztonságról, hogy mennyire fontos, hogyan érezzük magunkat adott közösségben. Mennyire elfogadó, befogadó a közeg körülöttünk, fel merjük –e vállalni sérülékenységünket, tudjuk-e önazonosan végezni a munkánkat, vagy szerepjátszásra kényszerülünk, ill. ki merünk –e állni saját érdekeinkért, vagy sérelmeinkkel magunkra maradunk. A biztonság érzetének elvesztése, a zaklatás veszélyének fokozódása a tabusítás, bagatellizálás, elfordulás, ítélkezés jelenlétével korreál.
A Randstad Award idei legnépszerűbb munkáltató választásán a munkavállalók körében a munkahelyválasztást befolyásoló három legfontosabb tényező rangsorában a bérezés dobogós helyét követi az ún. “kellemes munkahelyi légkör”. Azt gondolom, ez az eredmény sarkallhat arra, hogy utánamenjünk, mit érdemes megtenni ennek eléréshez, és mit ajánlatos kontroll alatt tartani ahhoz, hogy ez megvalósulhasson.
Az én fejemben semmiképpen nem férhet bele egy kellemesnek, vagy pozitívnak megélt környezetbe: egymás vegzálása, megszégyenítése, megengedhetetlen hangnem a másikkal szemben, kiközösítés, indokolatlan megkülönböztetés a munkavállalók között, szexista megjegyzések, bántó poénok, terhelő történetek keringetése, pletykák, nemkívánatos közeledések, ártó szándékú kritika és értékelés, feltételezések alapján történő döntéshozatal és társaik. Ki-ki gondolom folytatni tudja a sort. Ha mindezekről nincs kommunikáció a munkavállalók felé, nincs lehetőség párbeszédre, együtt gondolkodásra, egy olyan darázsfészek formálódhat, amiről adott esetben nincs is tudomásunk.
Tréninghelyzetek, workshop alkalmak, vagy egy-egy team coaching ülés mind olyan platformok lehetnek, ahol felszínre kerülhetnek a csapaton, közösségen belüli ilyen jellegű megakadások, mintázatok, konfliktusok. Ahol elő lehet jönni a saját tapasztalattal, ezáltal megismerni a másik valóságát, ítélkezésmentes közegben kibeszélni az aggályokat, meglátásokat, rá lehet nézni a társadalmi kontextusra, nagyobb összefüggésekre rácsodálkozni. Ahol le lehet fektetni a közös alapokat és meghúzni a határokat együtt.
„A hatékony iskolai zaklatásmegelőző programok lényege az állandó párbeszéd, ahol gyerekek, tanárok, más iskolai dolgozók és szülők beszélgetnek arról, hogyan működik a közösség, ki hogyan él meg egyes helyzeteket, hogy érzi magát és mit gondol, milyennek szeretné a kapcsolatait és az egész közösséget.” – írja Petró Zsuzsi, aki EMK (erőszakmentes kommunikáció) alapú gyermeknevelést tanít szülőknek (egyutterzoneveles.hu), amikor az iskolai bullying témáról gondolkodik. Ugyanezt látom célravezetőnek munkahelyeken is, ha kellemes, biztonságos és egészséget nem veszélyeztető (ahogy az Mt. mondja) munkahelyi légkör kialakításán munkálkodunk, illetve meg akarjuk előzni a zaklatás mindenféle formáját. Tehát, igen, legyenek platformjaink, ha tetszik, tréningjeink a témában.
Szakértő: dr. Sebestyén Andrea, PhD, zaklatasmentes.hu
#munkajog #zaklatas #diszkriminacio #szankcio #coaching #hr