Néha szeretnék önmagamnál macska lenni, jut eszembe a gondolat, amikor az egész nap lustálkodó cicáimra nézek.
Korábban sosem tudtam volna elképzelni, hogy egyszer valamikor három macskával fogom megosztani az otthonomat. Valójában mindhárman egy véletlennél fogva kerültek hozzám, ám ez a véletlen gyökerestül változtatta meg az életem és a világról alkotott véleményemet is. Hamar rájöttem, hogy a cicáimnak és úgy unblock a macskáknak valódi személyiségük van. Ők pontosan tudják, mit is akarnak, és azzal is tisztában vannak, miként szerezhetik meg azt.
Miközben napi szinten figyeltem őket és kerültek egyre közelebb hozzám, lettek végérvényesen az életem része, jöttem rá, hogy a karakterjegyeik a munka világában is rendkívüli példát mutathatnak. Számos dolgot elleshetünk tőlük, amit aztán a dolgos hétköznapokba érdemes beépíteni, ezeket szedtem most csokorba mai cikkemben.
No stress
Ha munkáról van szó, akkor hajlamos vagyok néha túltolni. Egyrész megfeledkezni arról, hogy létezik munkaidő, másfelől megesik, hogy alapvetően jelentéktelen apróságokon húzom fel magam. Persze, nyilvánvalóan mindenki stresszel, azt gondolom, hogy egy minimális feszültség mindenki életében elkél és szükségszerű is, de ha a stressz miatt már enni vagy aludni sem tudunk, akkor egyértelműen baj van. Esetemben a stressz alvászavar formájában jelentkezett és mindent, de tényleg minden taktikát bevetettem, de semmi nem működött. Aztán akarva akaratlanul elkezdtem figyelni a cicáimat, akik egész álló nap kizárólag a saját tempójukban voltak hajlandóak létezni. Azt vettem észre, hogy ők aztán tényleg tudják, mikor és minek van itt az ideje. Legyen szó akár alvásról, vadászatról vagy lustálkodásról, olyan mintha az egész napjuk a szüntelen jóllét jegyében telne. Mintha csak azt mantráznák magukban megállás nélkül:
„Csak lazán”.
A feladatok priorizálása + énidő
Ennek hatására rájöttem, hogy a munka során is érdemes lehet priorizálni a feladatokat. Sokszor pont amiatt voltam feszült, mert egyik projektből ugrottam a másikba, nem volt listám, fontossági sorrendem, ezen túlmenően nem adtam magamnak időt a lazításra. Egy ideje tudatosan figyelek arra, hogy még reggel összeírjam a teendőimet, amiket a nap folyamán, a teljesítés sorrendjében kipipálok, valamint gondosan ügyelek arra, hogy egyszerre csak egy valamit csináljak. Továbbá nem vagyok rest szünetet tartani, tíz perc kávészünet, vagy negyed óra semmittevés, zenehallgatás, olvasás még nem fog a munka rovására menni. Sőt, garantálom, hogy a hatékonyságunk ettől csak növekedni fog.
Mondjuk, amit gondolunk
Doromboló kisbarátaink alapvetően nagyon békés teremtmények, de ha valami olyan történik, ami kimozdítja őket a komfortzónájukból, akkor bizony kieresztik a karmaikat. Ezzel ellentétesen viszont arról is szívesen adnak visszajelzést, ha valami nagyon tetszik nekik, ha például engedik, hogy a hasukat simogassuk, akkor valószínűleg beengedtek minket a bizalmi körükbe. Felmerül a kérdés: miért ne hasznosíthatnánk ezt az elvet a munkában is? Nyilván nem arra gondolok, hogy ha valami nem tetszik, akkor karmoljuk össze a főnököt, ha pedig elégedettek vagyunk, akkor „hassimit” várjunk. Természetesen ez csupán metafora, de a való életben igenis hangot adhatunk annak a munkahelyünkön, ha valami nem tetszik.
Lehet kritikát megfogalmazni, csak nem mindegy miként, és elismerően is megnyilvánulhatunk egy kollégáról, ha úgy érezzük, megérdemli.
A nyílt és őszinte kommunikációnál nincs fontosabb, ez már csak azért is nagyon lényeges, mert a munkavállalók mentális jóllétét mozdítja elő.
A munkavállalók, valamint a dolgozó-vezető közti megfelelő, tiszteletre és őszinteségre alapuló kommunikáció ugyanis építi a bizalmat, ez pedig a hosszú távú hatékonyságot is növeli.
Mindig elérik, amit akarnak
A macskák alapvetően mindig elérik, amit akarnak. Ha a fejükbe vesznek valamit, akkor addig nem nyugszanak, amíg meg nem valósítják azt. Céltudatosak, kitartóak, talán kicsit akaratosak is, de tény, hogy elszántan tartanak a cél felé. Ez a fajta kitartás pedig remek példa lehet nekünk, munkavállalóknak is. Persze ahhoz, hogy elérjünk egy vágyott célt, pontosan tudnunk kell azt is, hogy mi az. Ha azonban megvan,
ha kijelöltük az utat, akkor ne engedjük, hogy bármi is eltántorítson bennünket. Higgyünk abban, hogy a befektetett energia és idő megtérül.
Nyilván lesznek nehézségek és akadályok, de a lényeg, hogy ne adjuk fel, legyünk pontosan annyira elszántak, mint a négylábú barátaink, akik addig üldözik a lakásba berepülő legyet, amíg el nem kapják.
Szerző: Gerber Petra
Fotó: Envato