Az Eurostat friss kutatása utánajárt, hogy tavaly a járvány évében miként alakult a fiatal, 20 és a 34 év közötti felnőttek foglalkoztatottsága. A nemek arányát tekintve a nők sokkal rosszabbul jártak.
A felmérésből kiderült, hogy az összes uniós országban a férfiaknak magasabb volt a foglalkoztatottsága mint a nőké. A vizsgált korosztályban a férfiak 13,8 százalékáról lehetett elmondani, hogy nem vettek részt oktatásban vagy képzésben és nem is dolgoztak. A nőknél ez a mutató 21,5 százalékon állt.
A különbség a két nem között néhány államban alig egy-két százalék körül mozgott: ide tartozik Portugália, Luxemburg, Svédország és Litvánia is – írja a novekedes.hu
Sajnos hazánk sokkal rosszabbul szerepelt. Magyarországon a fiatal férfiaknak a 10,1 százaléka esett ki a munka világából és az oktatásból is, míg a nőknél ez az arány majdnem háromszoros – 29,2 százalék volt. Ennél már csak Csehországban volt nagyobb a szakadék a két nem között: náluk 5,6 és 29,8 volt a két említett arányszám.
Vannak tényezők, amelyek miatt a foglalkoztatottság terén a férfiak és a nők közötti különbségek nehezen változnak. Az egyik ok, hogy a szülői szabadságot szinte mindig a nők veszik igénybe. Ráadásul hiába dolgozik a nők jó része részmunkaidőben, nálunk erre nincs annyi lehetőség, mint mondjuk az északi országokban.
A másik ok az “üvegplafon-jelenség”, amikor például egy női középvezető, azért nem tud előrébb jutni a ranglétrán, mert a társadalmi beidegződés szerint a felsővezetői munkakör nem összeegyeztethető a hagyományos női szerepekkel, márpedig abban, hogy egy nő szülés után vissza akar-e térni a munka világába, a felmérések szerint sok múlik a munkáltató hozzáállásán és nyitottságán is.
Fotó: Envato
#egyenjogusag #jarvany #munkavallalas #foglalkoztatas #eurostat