A munkaerő-piacra való kikerülés mindenki számára fontos, és néha félelmetes kihívás. Mégis nem mindegy, hogyan álljunk hozzá, hogyan készüljünk fel az állásinterjúra (ha nem saját vállalkozást indítunk), mit válaszoljunk arra a kérdésre, mennyiért szeretnék dolgozni?
Nem egyszerű az iskola, egyetem után az első munka, pozíció esetében meghatározni a bérigényünket. Mennyiért adjuk oda magunkat, illetve a szabadidőnket, mennyit ér a tudásunk, mennyire vagyunk versenyképesek? Az önéletrajz alapján a többiektől való megkülönböztetésre sok tipp, trükk található az interneten, ugyanakkor a fizetési szintekről kevesebb. Szerencsés helyzet, ha előre meghatározzák, de sokszor a saját önértékelésünket is mutatja, hogy mekkora összeget mondunk, amikor elhangzik a kérdés. Ez pedig meghatározhatja a későbbi karrierünket, hiszen ragadós a padló.
Mi az a ragadós padló?
Az üvegplafon hatás (glass-ceiling) talán ismertebb fogalom. Ekkor a felfelé mozgás akadályozott a szervezet szakmai- vagy ranglétráján, elsősorban a nők, de más diszkriminációban érintett csoport számára is. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy látjuk, van felettünk továbblépési lehetőség, de valahogyan nem tudunk átjutni egy láthatatlan akadályon, miközben másoknak ez bezzeg sikerül, vagy legalábbis sokkal messzebb jutnak. (Vajon a felsővezetők hány százaléka nő a világon?). Ez a korlát önmagában is nagy hátrányt jelent, de ennek is előfeltétele, hogy eljussunk idáig. Itt jön képbe a ragadós padló. Angolul sticky floors-nak (ragadós, ragacsos padlónak) nevezzük azt a jelenséget, amikor a talajtól való elrugaszkodás nem sikerül, a régi padló egyszerűen visszahúz bennünket.
A karrierünk is ragadós lesz
Képzeljünk el, hogy ugyanahhoz a céghez, ugyanolyan a pozícióra egyszerre vesznek fel ugyanolyan hátterű (életkor, végzettség, tudás) férfit és nőt. A különbség köztük, hogy a férfi bruttó 250.000 Ft-ot kap, míg a nő bruttó 200.000 Ft-ot, ezt tudták kialkudni a bérről szóló egyeztetések során (a férfiak és nők közötti bérkülönbség jellemzően 15-20%-os a valóságban is). Mindketten jól teljesítenek, egy év múlva hasonlóan értékelik őket, ezért 10%-os fizetésemelést kapnak. A férfi így 275.000 Ft-ot, míg a nő 220.000 Ft-ot keres ezt követően, és a közöttük lévő bérkülönbség a kezdeti 50.000 Ft-ról 55.000 Ft-ra növekszik. Ha marad a trend, akkor ez még nagyobb lesz a későbbiek során, azaz az induló helyzet odaragaszt a padlóhoz, nehezen ereszt.
A valóságban nagyon nehéz két teljesen ugyanolyan pozíciót azonosítani, így még nagyobbak lehetnek a különbségek. Hiába általános elvárás az azonos munkáért azonos bért biztosítani, sokszor nem is szándékosan valósul meg ez a bérkülönbség.
Mi lehet az oka a kezdeti bérkülönbségeknek?
Közhely, de a férfiak és nők különböznek egymástól, nemcsak fizikailag, hanem a látásmód, az érzelmek megélése és kezelése, valamint az életünket irányító belső értékek mentén is. Még domináns az a megközelítés, hogy a férfi a családfenntartó, ezért neki több pénz kell; de megjelenhet az is, hogy a nő úgyis elmegy szülni, akkor meg elégedjen meg kevesebbel; a férfiakat kevésbé érinti a bizonytalanság, azaz hosszabb ideig tudnak várni; a nők érzelmesebbek, ezért hamarabb érzik szükségességét a megfelelő háttér biztosításának, a családnak stb. Ezt számos tényező befolyásolja, némelyek sztereotípiára, mások előítéletre építkeznek, esetleg kifejezetten diszkriminatívak vagy rasszisták. Mindezek ahhoz vezetnek, hogy a férfiak jellemzően magasabb bér mellett hajlandóak elmenni dolgozni, és ezt elismerik, elfogadják a HR-esek is.
Természetesen ez a hátrány, különbség nem csak a nőkre, hanem más csoportokra is érvényes lehet. A megszüntetése pedig nagyon nehéz, hiszen a legtöbbször vagy tabu téma Magyarországon a fizetésről beszélni, vagy eleve titoktartási kötelezettség terheli a munkavállalót.
Hogyan küzdhető le a ragadós padló
Kiemelten fontosnak tartjuk a kezdeti szakaszban a családi háttérre való támaszkodást, azaz, ha lehetőség van rá, ne fogadjuk el az első állást, kérjük még a szülők segítségét. Amennyiben már későbbi élethelyzetről van szó, akkor megelőzhető a megalkuvás, ha a keresetünkből rendszeresen tudunk félretenni, hogy ne kelljen rögtön elhelyezkedni egy munkahelyváltás esetében. Emellett információra van szükség az elérhető – férfi és női – keresetekről (pl. diplomantul.hu) mondjuk a frissdiplomások körében, illetve reálisan meg kell határozni, hogy milyen megélhetési költségeink vannak (más például a fővárosban, mint egy megyeszékhelyen vagy faluban).
Mégis a legfontosabb egyrészt a reális önértékelés, azaz a saját erősségek, gyengeségek feltérképezése, és munkaerő-piaci értékünk meghatározása, másrészt az a határozott fellépés, amely meggyőz mindenkit arról, hogy a nő más, de nem ér kevesebbet a munkaerőpiacon sem, mint a férfi.
Összességében higgyük el, hogy értékesek vagyunk, és ne menjünk el áron alul dolgozni másnak!
Szakértők:
Prof. Dr. László Gyula, munkaerő-piaci és társadalmi párbeszéd elemző, PTE KTK
Dr. Sipos Norbert, munkaerő-piaci elemző, PTE KTK
#karrier #palyavalasztas #ber #allasinterju #berszakadek #egyenjogusag #munkaeropiac