Az ombudsmanhoz és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez is fordultak szakszervezetek az egészségügyi szolgálati törvény miatt – tájékoztatta az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség kedden az MTI-t.
A szövetség tagjai – a Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége – azért fordultak levélben az alapvető jogok biztosához, mert úgy gondolják, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló tavalyi törvény két passzusa súlyosan sérti az alaptörvényt.
Közleményükben kiemelték: a törvény megszünteti az egészségügyi dolgozók jogát a kollektív alkuhoz és átláthatatlanul korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogukat. A szakszervezetek ezért arra kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény és a végrehajtási rendeletek alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.
Kifejtették: az egészségügyi szolgálati törvény megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, az érvényes kollektív szerződéseket pedig ez év január elsejével megszüntette egy kormányrendelet. “A kollektív alku joga alapvető jog, amelyet korlátozni csak rendkívül indokolt esetben, a szükségesség és arányosság alapelvei mentén lehet” – szögezték le, megjegyezve: ezek a feltételek egyáltalán nem teljesülnek.
Azt írták: a törvény indoklásában nem fejtik ki, hogy miért volt szükség erre a lépésre, és a kormányzat sem adott magyarázatot erre. “Ez a korlátozás teljesen felesleges és elfogadhatatlan az egészségügyi munkavállalók esetében” – fogalmaztak.
Szintén “rendkívül súlyos” korlátozásnak tartják a jogszabály sztrájkjoggal kapcsolatos rendelkezését, amely – a munkáltató helyett – a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti a sztrájkjog gyakorlását. A törvény nem határozza meg, hogy e megállapodás pontosan kik között, milyen eljárásban, milyen határidővel és – főként – milyen tartalommal kötendő meg. A megállapodás hiányában pedig jogszerűen nem tartható sztrájk – fejtették ki.
Ezek a korlátozások nemcsak az alaptörvényben foglalt munkavállalói jogokat sértik, hanem a magyar kormány által aláírt nemzetközi szerződéseket is – közölték. Hozzátették: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyes egyezményei a kollektív tárgyalások lefolytatását és a kollektív alkuk megkötését pontosan szabályozzák. Megjegyezték, hogy “az ILO gyakorlatában a sztrájkjog nélkülözhetetlen összetevője a szervezkedési szabadságnak”. Így a sztrájkjognak az egészségügyi szolgálati törvény szerinti korlátozása ellentétes az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló ILO-egyezménnyel is. A törvény sérti az Európai Szociális Karta egyik cikkét is – fejtették ki -, amelyben a magyar kormány vállalta a dolgozók és munkáltatók közös konzultációinak elősegítését és a munkaügyi viták rendezéséhez szükséges megfelelő békéltető és önkéntes döntéshozatali mechanizmus megteremtését.
Ezért a szakszervezetek hivatalos eljárás megindítását kezdeményezték az ILO-nál, és az el is indította az ügy vizsgálatát.
“Az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség tagjai nem adják fel”, mindent elkövetnek az az egészségügyi szolgálati törvény “jogsértő, alapvető jogokat csorbító passzusainak visszavonásáért, a jogellenes állapot megszüntetésért” – írták.
Forrás: MTI
#munkajog #egeszsegugy #szakszervezetek #ilo #szolgalatitorveny