Sok jó szándékú cég küzd azzal a mostani időszakban, hogy nincs rálátása a távolról dolgozó munkatársainak a lelki állapotára. Amióta a távmunka bevett megoldássá vált, folyamatosan kérdés az, hogy mi történik a munkatársakkal, honnan lehet tudni, ha baj van velük, és hogy lehet nekik segíteni? Ez azért is jó kérdés, mert a munkatársak közül sokan nehéz helyzetbe kerültek. Kiégés, munkamánia, lazaság: hogyan figyelhet a munkáltató a távolról dolgozó munkatársaira?
Vannak, akik úgy próbálnak a munkafeladataikkal megbirkózni, hogy közben kisgyerekeket nevelnek és tanítanak otthon, mások egyedül maradtak, megint másoknak most olyan háztartási feladatokkal kell megküzdeniük, amelyek egy részét eddig máshogy oldották meg (tipikusan ilyen például a napközbeni étkezés).
Ez a felállás ideális terep arra, hogy megerősödjenek a munkahelyi pszichoszociális kockázatok (pl. nem világos elvárások, visszajelzés hiánya, nem biztosított fizikai feltételek a munkavégzéshez és így tovább), és ezzel párhuzamosan megjelenjenek a következmények is: a munka-magánélet egyensúly felborulása, krónikus stressz, kiégés, munkamánia.
Most jelenik meg egy tanulmány Jolien A. van Breen vezetésével, amiben az ELTE PPK kutatói (Csaba Sára, Kende Anna, Lantos Nóra, Nyúl Boglárka) is közreműködtek: a tanulmányban azt vizsgálták, hogy miként alakul a résztvevők magányosságérzése 4 különböző időpontban 2020. márciusa és májusa között.
A kutatás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a magányosság valóban komoly probléma, és bár az online kapcsolatok segítenek, mégsem váltják ki a valódi találkozásokat.
Nagy probléma az, hogy éppen a leginkább magányosak nem tudnak élni az online kapcsolatokban lévő lehetőségekkel. Rengeteg olyan irodai dolgozó van, aki most távolról dolgozva a magány és az izoláció érzését éli át, miközben megnövekedett terheléssel kell megbirkóznia.
Ezekben a helyzetekben nagyon fontos, hogy a cégek monitorozzák a munkatársaik állapotát, ehhez viszont megfelelő mérőeszközre van szükség. Azért is igaz ez, mert a megnövekedett teher miatt kialakult negatív érzelmi-mentális állapotokat – kiégés, munkamánia – többnyire nem veszi észre önmagán az ember, és ráadásul most korlátozottabb az esélye az olyan külső jelzéseknek is, amelyek segíthetnek a felismerésen (pl. „Mostanában olyan negatív vagy!”, „Mostanában túl sok időt töltesz bent az irodában!”).
Nagyon könnyű belecsúszni ilyenkor például egy munkamániás epizódba, ami látszólag eltereli a figyelmet a magányosságról, izolációról. A gond az, hogy ettől még a kiégés, a krónikus stressz, a munkamánia pontosan ugyanazokkal a következményekkel jár, mint amikor „normál” közegben történik: ugyanúgy testi-lelki egészségkárosodás lesz a vége.
A monitorozás szempontjából a legfontosabb követelmények, hogy olyan teszt álljon a rendelkezésre, amelyet online ki lehet tölteni, rövid a kitöltési idő, többször kitölthető, és az is fontos, hogy olyan tesztről beszéljünk, ami megalapozott, érvényes, megbízható.
A Munkahelyi Viselkedési Minták teszt egy 10 perc alatt kitölthető kérdőív, ami 11 változóban vizsgálja a munkatársak munkához való viszonyulását. A teszt legfontosabb jellemzője, hogy a mintegy 30 ezer főből álló minta alapján csoportokba sorolja a kitöltőt: lehet a munkatárs munkához való viszonyulása Egészséges (motivált, de képes a kikapcsolódásra), Laza (nem motivált, nem elkötelezett), Túlhajszolt (túlságosan motivált, nem képes a kikapcsolódásra), és Kiégett (már nem elkötelezett, nem hatékony a stressze való megküzdése). A tesztet éppen azzal a céllal hozták létre, hogy különböző munkaköri csoportokban (pl. tanárok, tűzoltók, ápolók, startup dolgozók) időben vizsgálja, hogy miként változik a munkatársak munkához való viszonyulása. Amennyiben pedig a teszteredmények alapján szükséges, preventív intézkedések lehet megelőzni a negatív viszonyulások előállását, vagy csökkenteni a negatív következmények súlyosságát.
Szakértő: Dr. Szabó Zsolt Péter, munka- és szervezetpszichológus, WORRI
#tavmunka #lelkiegeszseg #munkamania #kieges #munkahelyiviselkedes #homeoffice