A kémiai biztonságról szóló jogszabály változásáról számol be Kertész Csaba munka-és tűzvédelmi szakértő, ami elsősorban a bejelentési kötelezettséget érinti. A veszélyes vegyi anyagokat be kell jelenteni a hatóságoknál, úgy a gyártásuk, mint a beszállításuk során. Ugyanez vonatkozik az összetételük megváltozására is, erről azonnal tájékoztatni kell a hivatalos szerveket.
A 16 pontból álló biztonságtechnikai adatlap voltaképpen a vegyszer születési anyakönyvi kivonata. Az adattartalommal való feltöltés során fény derül a veszélyes összetevőkre, illetve, hogy esetleges baleset esetén milyen beavatkozást igényel a sérült, például szabad-e hánytatni vagy sem.
A gyártás, a szállítás folyamán történő szigorú elszámoláson túl a felhasználásukat is monitorozzák. A takarító cégeknek, vagy a takarítást „házon belül” megoldó vállalkozásoknak előre kell jelezniük a hatóság felé, hogy milyen veszélyes anyagból mennyit, milyen higításban fognak előreláthatóan felhasználni az év folyamán. A munkavédelmi munkatársak természetesen ugyanúgy végeznek fizikai, biológiai és kémiai kockázatértékelést és -becslést is, így azonban ennek egy része összevonható, azaz kétszer nem kell ugyanazt adminisztrálni és jelenteni. A papír, az elemek felhasználásának felbecsülése, a hulladékgazdálkodási tervezés szintén a munkavédelmi szakemberrel együtt történik. Ilyenformán a beérkező statisztikai adatok alapján megjósolhatóvá válik az öko-lábnyom felméréshez is szükséges vegyszerfelhasználási, veszélyes anyag felhasználási mutató, vagy hogy mennyiben érinti a környezetet akár az adott anyag előállítása, vagy későbbi szakszerű tárolása.
A fenntarthatósági törekvések és a hatékony, biztonságos vegyszerhasználat érdekében akár egy körülbelüli optimumot is meg lehetne határozni négyzetméterenként és hatóanyagonként, ezzel a biológiai kockázatokat (az utóbbi időben bőven részünk volt benne COVID formájában) és a környezeti terhelést is minimumra csökkentve. Ez hatóságilag még nem szabályozott, ugyanakkor az észszerűség és a zöld gondolkodás jegyében ki-ki nekifoghat legideálisabb középút „kikísérletezésének”.
Hosszú távon ugyanis még nem ismerjük a környezetünk ilyen mértékű sterillé tételének következményeit, nem tudhatjuk, hányféle hasznos, szimbiotikus baktérium- és gombatörzset veszélyeztetünk ezzel, akár jelentősebb hatást gyakorolva az ökoszisztémára is.
Magyarországon 2015 óta a GHS és CLP jelzések a standardok a csomagolás és forgalmazás során, ez azt jelenti, hogy az EU-ban egységes ikonokat használunk a vegyszerek veszélyességének, működésének, élettani hatásainak jelölésére, beleértve a környezetre, az emberi szervezetre gyakorolt hatást is. Ha az eredeti csomagolásból esetleg házon belül egy másikba töltünk a vegyszerből, például kis műanyag flakonba, amit kollégáink nézhetnek víznek vagy üdítőitalnak is, minden esetben rá kell ragasztanunk a megfelelő címkét az üvegre! Ez rendkívül fontos, mert valóban számtalan baleset származott már az ilyen átöntésekből, és savat vagy lúgot nyelni nem túl mulatságos dolog, legyünk tehát maximálisan körültekintőek és óvatosak!
Ha a vegyszeren a halat látjuk, akkor a környezetre káros hulladékról van szó, amelynek elszállításáról is speciálisan kell gondoskodnunk. Vigyázzunk egymásra, óvjuk környezetünket!
Fotó: Envato
Szerző: B.E.
#munkavedelem #jogszabaly #kornyezetvedelem #fenntarthatosag #vegyianyag