Home office vagy irodai munka – rengeteg időt töltünk a négy fal között. Azt pedig, hogy mennyire tudunk eredményesek lenni a zárt térbe szorulva, sok tényező befolyásolja. Közülük többről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.
A friss levegő segít abban, hogy logikusabban gondolkodjunk, hatékonyabban dolgozzuk fel az információkat és fókuszáltabbak maradjunk, így összességében produktívabbá tesz minket a nap során. Azáltal ráadásul, hogy a friss levegő növeli a test oxigénellátottságát, csökken a vérnyomás és a pulzus, erősödik az immunrendszer, tisztul a tüdő, csökken a stressz és még energikusabbak is leszünk munka közben.
A beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri
Köztudott, hogy oxigént lélegzünk be és szén-dioxidot lélegzünk ki, a kilélegzett levegővel pedig hőt és párát is termelünk. Tevékenységünktől függően eltérő mennyiségű szén-dioxid áramlik ki testünkből, ülő munka esetén például egy átlagos felnőtt óránként 16 és 25 liter közötti mennyiséget termel. Ha a helyiség szellőzése nem megfelelő, a levegő gyorsan megtelítődik a gázzal: két ember és egy 30 nm-es nappali esetén mindössze alig 1,5 óra szükséges a kritikus 1000 ppm-es értékhez – ez alatt érdemes ugyanis tartanunk a szobában a széndioxid-koncentrációt ahhoz, hogy az ne befolyásolja teljesítményünket.
Ráadásul, bár első hallásra talán meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. Amellett, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a dohányzás, a főzés, a gyertyák vagy füstölők használata, a tisztítószerek, az építőanyagok, a bútorok, lakástextíliák és más berendezési tárgyak, számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratka-ürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról.
E tényezők miatt – állapította meg az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.
Így hat ránk a nem megfelelő levegő
A teljesítményünket ugyanis bizonyítottan befolyásolja a levegő minősége: a Harvard Egyetem kutatása azt vizsgálta, hogy a beltéri levegő összetétele és áramlása befolyásolja-e a munkahelyi teljesítményhez kulcsfontosságú olyan kognitív készségeket, mint az információfeldolgozás, a stratégiai döntéshozás vagy a stresszkezelés. Az eredmények szerint amikor a dolgozók jobb légáramlás, kevesebb illékony kemikália jelenléte és alacsonyabb széndioxid-koncentráció mellett dolgoztak, számos kognitív területen jobban teljesítettek. A legnagyobb különbség az olyan tevékenységek során mutatkozott meg, mint a döntéshozás, a tervezés, a felkészülés és a stratégiaalkotás.
Ezt tehetjük a jobb levegőért
Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint három lépésben javíthatunk a beltéri levegő minőségén. Először is gondoskodjunk róla, hogy minél kevésbé szennyezzük a beltéri levegőt: kerüljük a beltéri dohányzást, a túl gyakori füstölőzést vagy gyertyagyújtást és ügyeljünk arra, hogy a konyha használatakor csukjuk be annak ajtaját vagy legalább kapcsoljuk be a páraelszívót. A konyha az ártalmas illékony anyagok legfőbb forrása, hiszen nem csak a főzés, a sütés és a kenyérpirítás során, de még a konyhai szeméttárolóból és a nem megfelelő élelmiszertárolás miatt is a levegőbe juthatnak ártalmas részecskék.
A második lépés a levegő megfelelő áramlásának biztosítása: az olyan kisebb terekben, mint egy átlagos városi lakás, gyorsan elhasználódik a levegő, ezért minél gyakrabban és minél alaposabban érdemes szellőztetnünk, illetve a légtisztítók, légszűrők is sokat segíthetnek, hiszen kiszűrik a finom, apró porszemcséket és polleneket a levegőből.
Fotó: Envato