A kísérlet háttere

A brit Cambridge és Salford egyetemek kutatói hétfőn hozták nyilvánosságra eredményeiket a 15 hónapos kísérletről, amely 2023 januárjában kezdődött a délkelet-angliai South Cambridgeshire kerületben. Ez a legnagyobb közalakalmazottbeli négy napos munkahét kísérlet az Egyesült Királyságban, amely 697 alkalmazottat érintett, beleértve az irodai és hulladékkezelési dolgozókat is.

A kísérlet részletei

A projekt részeként a dolgozók teljes fizetés mellett az idő 80%-ában végezték el munkájuk 100%-át. A kutatók 24 területet értékeltek, például a dolgozók motivációját, mentális egészségét és elkötelezettségét. Az értékelt területek közül 22-ben javult vagy változatlan maradt a teljesítmény. A dolgozói fluktuáció 39%-kal csökkent, jelentősen mérsékelve a toborzási igényt. Az állásra jelentkezők száma is nagymértékben növekedett, 76%-uk nyilatkozta, hogy a négy napos munkahét kísérlet miatt jelentkezett a nyitott pozíciókra.

Szakértői vélemények

Dr. Daiga Kamerāde, az egyik szerző, a Salford Egyetem munkavégzés és jólét professzora elmondta a Business Insidernek: „Azok a szervezetek, amelyek vonakodnak bevezetni a négy napos munkahetet, lemaradhatnak, mert már más kísérletek is ezt mutatják.”

Pénzügyi megtakarítások és egészségügyi előnyök

A projekt segített az önkormányzatnak 371.500 fontot (476.980 dollárt) megtakarítani, elsősorban az ügynökségi dolgozók költségeiből, amelyek csak 10 pozíciót érintettek. A dolgozók mentális és fizikai egészsége javult, és a motivációjuk is emelkedett, állapították meg a kutatók.

Általános eredmények és nemzetközi példák

„Általánosságban elmondható, hogy ha bármi is történt, több bizonyíték van arra, hogy a kísérlet időszaka alatt javultak a dolgok a kísérlet előtti időszakhoz képest” – mondta Prof. Brendan Burchell, a jelentés egyik szerzője és a Cambridge-i Egyetem emberi, társadalmi és politikai tudományok karának professzora.

A négy napos munkahét pozitív eredményeiről szólva hozzátette: „Ez más szervezetek számára is nagy bizalmat adhat, hogy mindenképpen megér egy próbát.”

Kisebb hátrányok

Csak két hátrányt fedeztek fel a rövidebb hét során. A szociális lakásokból származó bérleti díjak enyhén csökkentek, és az átlagos napok száma a lakásállomány újra bérbeadásáig kissé romlott. Burchell szerint az olyan nemzeti problémák, mint a megélhetési költségek válsága és az emberek számlafizetési nehézségei részben felelősek voltak a kísérlet problémás aspektusaiért.

Nemzetközi kitekintés

Az Egyesült Államok, Kanada, Írország és Németország is kipróbálta a rövidített munkahetet. Belgium 2022 februárjában lett az első ország, amely törvénybe iktatta a négy napos munkahetet.

Jövőbeli kilátások

Egy poszt-pandémiás világban, ahol már megszokottá váltak a táv- és hibrid munkamódszerek, és egyre több kutatás érkezik a meghosszabbított hétvégék előnyeiről, a mozgalom egyre nagyobb lendületet kap.

„Amikor a dolgozók jobban kipihentek, jobb munka-magánélet egyensúlyuk van, és több idejük van magukra a munkaidőn kívül, akkor valójában jobban teljesítenek a munkájukban” – mondta Joe Ryle, a 4 Day Week kampány igazgatója. „Az emberek különféle dolgokat csinálnak a szabadnapjukon, például önkénteskednek a közösségben,” tette hozzá. „A végső cél az, hogy olyan társadalmat hozzunk létre, ahol mindannyian boldogabb és egészségesebb életet élhetünk.”

A Négy napos munkahét kísérlet: Jelentős eredmények bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nem a munkáért élünk

Gál Kristóf, a cég tulajdonos közölte, személy szerint az innováció híve, erre jó példa, hogy az otthoni munkavégzésre már 2015-ben lehetőséget teremtettek a munkavállalóiknak, még jóval azelőtt, hogy a koronavírus-járvány miatt a home office általánossá vált volna. A négynapos munkahéttel is az elsők között szeretnének lenni, mert komoly potenciál rejlik benne.

„Az ötnapos munkahetet 1981-ben vezették be, azelőtt elképzelhetetlen volt, hogy az emberek szombaton ne dolgozzanak. Most ugyanez a helyzet a kísérleti fázisban lévő négynapos munkahéttel, de a váltás csak szándék kérdése a cégvezetők részéről. Ugyan minden iparágban nem lehet átállni erre, de mivel mi kizárólag irodai munkát végzünk, ránk van szabva ez a működési modell. A péntek ráadásul eddig is fél napnak számított, sok ügyfél ilyenkor már nem is elérhető”

– mutatott rá a vállalkozófejlesztő szakember.

Hozzátette, a munkavállalók jóléte kifejezetten fontos számukra. Osztja azt a koncepciót, hogy nem a munkáért kell élni, és fontosnak tartja, hogy több szabadideje legyen az embereknek. Furcsa, de ez egyébként egy kihívást jelenthet a négynapos munkahét esetében, ugyanis eleinte az érintett munkavállalók nehezen tudnak majd alkalmazkodni ahhoz, hogy több idejük lesz.

Gál Kristóf és a Klikkmarketing a négynapos munkahétre való átállással példát szeretne mutatni a vállalkozói szférában. Szerinte amellett, hogy a produktivitás is nőni fog, a munkavállalói elégedettség is javul, és az egész pozitívan visszahathat a cégre. Kérdésre válaszolva végezetül kitért arra, a dolgozóik elsőre nem akarták elhinni, hogy a négynapos munkahét reális lehet, de izgatottan várják az új típusú kihívást.

A Újabb magyar cég állhat át a négynapos munkahétre bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Világszerte egyre nagyobb teret nyer a négy napos munkahét

Több tucatnyi országban, köztük Írországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban tesztelték a 4 napos munkahetet, és az eredmények túlnyomórészt pozitívak. Az Egyesült Királyságban egy hat hónapig tartó időszakban folyt a kísérletezés és a részt vevő vállalkozások szerint a 4 napos munkahétre való áttérés javította a termelékenységet és a munkamorált is. A kísérletben rész vett munkavállalók szerint a több szabadidő csökkentette a kiégést és növelte az elégedettségüket. Bár egyetlen ország sem vezette be teljesen a 4 napos munkahetet, néhány ország komolyan kísérletezik vele.

Négy ország, ahol a 4 napos munkahét széles körben elfogadott:

Dél-Afrikában 28 vállalat több mint 500 alkalmazottja vesz részt a 4 napos munkahét kísérletében, amely 2023 márciusában kezdődött és szeptemberig tart. A kísérletet a 4 Day Week South Africa vezeti, amely a 4 Day Week Global tagja.

A kísérlet a 100-80-100-as modellt alkalmazza: a dolgozók a fizetésük 100%-át kapják a munkaidő 80%-ának ledolgozásáért, de a szokásos teljesítményük 100%-át kell nyújtaniuk.

A másik ország Belgium, ahol 2022 elején a belga kormány bejelentett egy reformcsomagot, amelynek értelmében a munkavállalók öt helyett négy napot dolgozhatnak a teljes fizetésük megtartása mellett. A törvény hivatalosan 2022 novemberében lépett hatályba. Ennek értelmében a munkavállalóknak ugyanannyi munkaórát kell ledolgozniuk öt helyett négy (hosszabb) napon, és ennek ellentételezéseként egy plusz szabadnapot kapnak. A munkáltatóknak azonban továbbra is jogukban áll elutasítani a munkavállaló rövidített munkahétre vonatkozó kérését, azzal a feltétellel, hogy írásban nyújtják be elutasító válaszukat, és megalapozottan indokolják döntésüket.

2015 és 2019 között Izland vezette az eddigi egyik legnagyobb 4 napos munkahét-kísérletet, amelyben közel 2500 ember vett részt. A kísérletet a kutatók “elsöprő sikerként” értékelték, mivel a munkavállalók jobb közérzetről, a munka és a magánélet egyensúlyáról és nagyobb hatékonyságról számoltak be. 2022-től az izlandi szakszervezetek által képviselt munkavállalók – a munkaerő közel 90%-a – jogot nyertek arra, hogy rövidebb munkahetet kérjenek. A 4 napos munkahét elterjedése ugyanakkor a magánszektorban lassabban halad, mivel sok munkáltató egyenként tárgyal a munkavállalókkal a munkaidő-csökkentésről, ahelyett, hogy automatikusan előnyként kínálnák minden munkavállalónak.

2021-ben a japán kormány éves gazdaságpolitikai iránymutatásai között szerepelt az az ajánlás, hogy a vállalatok engedjék meg a munkavállalóknak a négynapos munkahetet. A négynapos munkahétre való áttérésre vonatkozó ajánlás célja az volt, hogy javítsa a dolgozók számára a munka és magánélet egyensúlyát, így több idejük maradjon a családtagok gondozására, továbbtanulásra vagy a barátaikkal való találkozásra. Számos vállalat kísérletezett már a 4 napos munkahét bevezetésével, köztük a Microsoft és a Panasonic, amelyek 2019-ben és 2022-ben kísérleti jelleggel 4 napos munkahetet vezettek be a Japánban dolgozó alkalmazottaik számára. Más japán vállalatok már véglegesen bevezették a 4 napos munkahetet, köztük a Mizuho bankóriás és a Cross River technológiai cég.

Évtizedekig senki nem gondolta volna, hogy a 4 napos munkahét valóban elterjedhet, de a Payscale friss jelentése szerint a „háromnapos hétvégét” kínáló vállalatok aránya tavaly érte el először a 10%-os küszöböt. A Payscale elemzői szerint a négynapos munkahét bevezetése egyfajta kompenzációt jelenthet a munkavállalók számára, mert a legtöbb gazdaságban megállt a reálbér növekedés és ráadásul ugyanazért a fizetésért egyre többet kell dolgoznia az embereknek. 

Szerző: K.T.

A 4 ország tapasztalata a 4 napos munkahétről  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A hathónapos próbaidőszakhoz összesen 70 cégtől 3300 dolgozó csatlakozott. A program célja, hogy kiderüljön az új munkarend miként hat a produktivitás szintjére, a nemek közti egyenlőségre, valamint a környezetre és a dolgozók jóllétére. A kísérlet nyolc hete tart, a CNN friss összeállítása szerint pedig a résztvevők arról számoltak be, hogy boldogabbak, egészségesebbek és úgy érzik a munkájukban is sokkal jobban teljesítenek.

Megváltozott életek

Lisa Gilbert, aki a Charity Banknál hitelügyintéző arról számolt be, hogy nála az új rutin tökéletesen bevált. Mint azt a lapnak elmondta, a heti egy extra szabadnap számára azt jelenti, végre nem szombat reggel hat órakor kell elintéznie a bevásárlást, ráadásul sokkal több ideje jut a fiára, valamint az idős szüleire is. “Így, hogy a péntek szabad, aznap intézem a szükséges tennivalókat, és a hétvégét már a családdal tudom tölteni. Megváltozott az életem” – árulta el Lisa.

Voltak nehézségek is

Persze nem mindenkinek volt ennyire egyszerű az átállás. A londoni Unity PR-ügynökséget vezető Samantha Losey azt mondja, az első hét totális káosz volt. “Attól féltem, hogy valami nagy bakit csinálok. Nagy volt a kapkodás” – mondta.

Belerázódtak

A vállalatnál mindezek ellenére a negyedik hétre belerázódtak az új munkarendbe. Losey éppen ezért azt mondja, maximum 25 százalék esélyt lát arra, hogy a tesztidőszak végén vissztérnek a régi rendszerhez, továbbá hozzátette: az alkalmazottai keményen küzdenek, hogy a négynapos munkahét megmaradjon.

Ez már a 21. század

A téma kapcsá megszólalt a Charity Bank marketing és kommunikációs vezetője, Mark Howland is, aki elmondta, hogy a plusz szabadnapját az egészsége karbantartartására fordítja. Elárulta, mindig is meg akart csinálni egy triatlont, de nem volt szíve elvenni a családjától az időt. Így azonban péntekenként hosszú kerékpárutakra megy, a hétvégét pedig velük tölti. Ezen túlmenően pedig elmondta,

Szerinte az ötnapos munkahét huszadik százai koncepció, ami nem való a 21. századba.

Egyébként a négynapos munkahét gondolata egyre többeket foglalkoztat, amint azt portálunk is megírta Kaliforniában is készülnek a bevezetésére, sőt Magyarországon is kacérkodnak a gondolattal, Pécsen van egy cég, ami szintén teszteli ennek a felállásnak a lehetőségeit.

Szerző: G.P.
Fotó: Freepik

A Megváltozott életek: itt tart most a világméretű négynapos munkahét kísérlet bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Amint azt a Karrier Trend is megírta a szombathelyi önkormányzatnál a négynapos munkahét bevezetését készítik elő, nemrégiben pedig a Telekom is bejelentette, pilot projektet indítanak a négynapos munkarend megvalósíthatóságát vizsgálva. Mostanra pedig nagyon új fest, hogy egyre több hazai vállalat kacérkodik ezzel a gondolattal, friss közleményükben egy pécsi mikrovállalkozás közölte, július 1-től átáll a jövő modelljére: változatlan fizetés mellett a cég összes dolgozója ezentúl szabadon gazdálkodhat a pénteki napjával.

Megváltozott körülmények 

Amint azt portálunk is már több ízben boncolgatta a koronavírus okozta kényszer elhozta a munkavégzés körülményeinek forradalmát. A cégek a pandémia időszaka alatt kénytelenek voltak átállni a távmunkára, azonban az eleinte átmeneti megoldásnak hitt döntésről kiderült, működik, így a vírus helyzet enyhülését követően is számos vállalat tartotta meg a lehetőséget, vagy szorgalmazta a hibrid munkavégzést. Hovatovább mindez lassacskán alapelvárássá is vált, a munkaadók egyre többször hirdetik meg nyitott pozícióikat a home office lehetőségével, de a leendő munkavállalók sem restek rákérdezni egy-egy állásinterjún, hogy mi is a helyzet a távmunkával. A folyamatosan változó munkaerőpiacot pedig mostanra egy egész új téma, egész pontosan a négynapos munkahét kérdése foglalkoztatja. Bár egyelőre kevés a bátor vállalkozó és a valós hazai tapasztalat, ennek ellenére mégis megkerülhetetlen lépcsőfoknak tűnik a csökkentett munkaidő bevezetése. 

Külföldi példák 

Külföldön példának okán egyre több vállalat dönt a négynapos munkahét bevezetése mellett, amint azt portálunk is megírta az USA-ban már több cég is kísérletezik a négynapos munkahét bevezetésével, az új munkarendtől pedig a dolgozók teljesítmény javulását várják. Sőt, Kaliforniában nem csak kísérleteznek, ugyanis az államgyűlésen beterjesztett törvény értelmében az 500 vagy az annál több munkavállalót foglalkoztató cégek hivatalos munkahetét 32 órára csökkentették. Az innovatív megoldás azonban nem csak az amerikaiak fantáziáját izgatja, tavaly nyáron Izlandon próbálták ki ezt a fajta munkarendet, a következtetés szerint pedig a négynapos munkahét elsöprő sikert aratott, az országban tíz alkalmazottból nyolc azóta teljes mértékben átállt a heti négy napra. 

Itthoni szárnypróbálgatások 

Bár azt hihetnék, hogy Magyarország ebben a kérdésben lemarad, de az igazság az, hogy az első szárnypróbálgatások már meg is kezdődtek. Mint megírtuk a piaci szférában már több olyan munkahely van, ahol hetente csak négy napot kell dolgozni. Egy magyar rövidáru-nagykereskedő cég például tavaly júniusban vezetett be négynapos munkahetet, miközben ugyanazt a bért fizette ki a dolgozók számára. Egy informatikai cégnél, a Balasys IT Zrt.-nél pedig már évek óta rugalmas munkaidővel alkalmazzák a dolgozókat. A napokban pedig a Magyar Telekom jelentette be, hogy felkészülnek az átállásra, ezt követően pedig a szombathelyi önkormányzat is ugyanerről adott számot. Ami közös mindkét szervezetben, hogy sok embert foglalkoztató, nagyobb infrastruktúrával rendelkező munkahelyekről beszélünk, azonban kisvállalkozások köréből még nem igazán hallhattunk hazai példáról. Eddig! 

Pécsen is startol 

Most ugyanis a pécsi székhelyű Cubicfox nevű kisvállalkozás jelentette be, hogy július 1-től átáll és bevezetik a négynapos munkahetet. Pentz Thomas, a Cubicfox ügyvezetője arra számít, hogy a lépés hatására növekedni fog a munkavállalók hatékonysága, hiszen a hosszabbra nyújtott hétvége még több lehetőséget nyújt számukra, ami a szellemi munkához kiemelt fontosságú. “Mindenkinek szüksége van megfelelően eltöltött szabadidőre, kikapcsolódásra, feltöltődésre ahhoz, hogy jól tudjon teljesíteni a munkában. Habár a fejlesztések óraalapú elszámolása miatt számszerűsíthető kiesést jelent számunkra a munkaidő csökkenése, hiszünk benne, hogy a kipihentebb, motiváltabb munkavállalók teljesítménye ellensúlyozni fogja ezt. Ha a versenyben élenjáró kreatív megoldásokat várunk el a kollégáktól, akkor ez nem áldozat, hanem megtérülő befektetés.”

Őrült verseny 

Az IT szektorban egyébként őrült verseny zajlik a jó munkaerő elcsábításáért. Ma már nem elég, ha versenyképes fizetést, szakmai fejlődést és izgalmas projekteket kínálnak a cégek. A munkaerőpiac fejlődésével az “élhetőség”, mint döntési tényező a fizetések fölé értékelődik a munkavállalók szemében. “A kollégák visszajelzései alapján eddig is fontos döntési faktor volt, hogy mennyire tudunk élhető munkakörnyezetet teremteni. Már régóta kerestük a következő lépést és nagy reményeket fűzünk a változáshoz. Nemzetközi piacra termelő digitális ügynökségként a folyamatos fejlődés az egyik alapvető értékünk, így nem volt kérdés, hogy a frontvonalban szeretnénk lenni egy ilyen innováció terén is.”

Hosszú távú tervek

A bevezetést a munkavállalókkal való konzultáció előzte meg, a változás értékelése érdekében pedig felmérést készítenek a munkahelyi stressz szintjéről, hogy pár hónap múlva értékelhető legyen a változás eredménye. A Cubicfoxnál tehát elindult a próbaidőszak, amelynek letelte után beszámolnak majd a tapasztalatokról és a hosszú távú tervekről. Remélik, hogy példát mutatva egyre több fejlesztő cég vezeti be a négynapos munkahetet, amivel előbb-utóbb új iparági standardot honosítanak meg hazánkban.

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Pécsen is startol a négynapos munkahét bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A négynapos munkahét kérdése az utóbbi időben rendszeresen felmerült, világszinten már több helyütt alkalmazzák ezt a stratégiát, de Magyarországon is több vállalat teszteli már, hogy működőképes-e. Amint azt a Karrier Trend is megírta a Telekom is csatlakozott ezen cégek sorába, néhány nappal ezelőtt ugyanis bejelentették, pilot projektet indítanak a négynapos munkarend megvalósíthatóságát vizsgálva. Most pedig a szombathelyi önkormányzat dönthet arról a közeljövőben, hogy milyen feltételek mellett lehet a kötelező munkaidőt csökkenteni. 

Javaslat érkezett 

Annyi biztos, hogy Szombathelyen nem egyik pillanatról a másik akarják bevezetni a négynapos munkahetet, minderről egyelőre javaslat érkezett csupán, indoklásként pedig azt adták meg, hogy négy nap alatt nagyobb lesz a dolgozók hatékonysága, derül ki az ATV riportjából. „Arról szól, hogy az önkormányzat dolgozóinak ugyanazon munka elvégzése mellett egy nappal több jutna a pihenésre és ezáltal abban a négy napban produktívabban, hatékonyabban tudnának dolgozni. Ennek vizsgáljuk most a lehetőségét és erről fogunk majd szeptemberben dönteni, hogy ezt a próbaüzemet elindítjuk vagy nem indítjuk” – közölte az alpolgármester, László Győző. 

Fél éves tesztidőszak

A javaslat szerint egy féléves időszakra vezetnék be első körben az új munkarendet az önkormányzatnál, ezt követően döntenének az esetleges folytatásról. „Jelenleg az előkészítő fázisban tartunk, ami azt jelenti, hogy vizsgáljuk jogi, munkaszervezési és egyéb lehetőségeit, hogy ez az ötlet jó ötlet-e, bevezethető-e. Maga a javaslat arról, hogy egy hat hónapos próbaüzemet nézzünk meg szeptembertől” – mondta a riportban az alpolgármester.

Várható következmények 

Azt még egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan milyen döntés születik majd, a kérdésben várhatóan nyár után határoznak majd. Az önkormányzat addig is szeretné megvizsgálni minden szempontból a várható következményeket.  

Magyarországi helyzet 

Magyarországon egyébként – ahogyan azt korábban portálunk is megírta – a piaci szférában már több olyan munkahely van, ahol hetente csak négy napot kell dolgozni. Egy magyar rövidáru-nagykereskedő cég például tavaly júniusban vezetett be négynapos munkahetet, miközben ugyanazt a bért fizette ki a dolgozók számára. Egy informatikai cégnél, a Balasys IT Zrt.-nél pedig már évek óta rugalmas munkaidővel alkalmazzák a dolgozókat. 

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Négynapos munkahét: megpróbálja a szombathelyi önkormányzat bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Emellett reprezentatív országos kutatásba is kezdenek annak érdekében, hogy felmérjék a hazai munkavállalók és munkaadók véleményét a megoldásról, társadalmi párbeszédet kezdeményezve a témában.

Tesztjelleggel július és október között négy csapat — köztük támogató és ügyfélkapcsolatban dolgozó területek — négynapos munkarendre áll át a vállalatnál. A csapattagok változatlan alapbér mellett dolgoznak, és kiemelt figyelmet fordítanak a gördülékeny munkaszervezésre és a tapasztalatgyűjtésre.

A közlemény szerint a négyhónapos tesztidőszak legfontosabb célja az információgyűjtés.

Az országos reprezentatív kutatás azt vizsgálja majd, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek a négynapos munkahét kapcsán, és ennek bevezetéséről mi a munkavállalók és az üzleti élet szereplőinek véleménye.

A kérdőív júliustól bárki számára elérhető lesz online, emellett célzottan bevonják az üzleti döntéshozókat és a HR szakma szereplőit.
A pilot időszak és a kutatás zárultát követően kerül sor a tapasztalatok kiértékelésére.

A közleményben felidézték, hogy világszerte számos országban indulnak kezdeményezések a munkaszervezési módszerek reformjával kapcsolatosan. Amerikában és Belgiumban már több vállalat is átszervezte működését, Angliában pedig a napokban indul a világ egyik legnagyobb, munkarenddel foglalkozó kísérlete, 70 vállalat részvételével. Azok a külföldi szervezetek, amelyek bevezették a négynapos munkahetet, kiegyensúlyozottabb munka-magánélet egyensúlyról, magasabb produktivitásról, kevesebb kivett betegszabadságról számoltak be.

A Magyar Telekom konszolidált éves árbevétele 700,1 milliárd forint volt 2021-ben, 4,0 százalékkal több, mint 2020-ban, adózott eredménye 35,7 százalékkal, 62,8 milliárd forintra nőtt. A kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 241 milliárd forintot tett ki tavaly, 6,6 százalékkal haladta meg az előző évi eredményt. A társaság alkalmazottainak száma 6786 volt a tavalyi üzleti év végén.

A Magyar Telekom részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. A papír 369 forinton zárt szerdán, az elmúlt egy évben a részvények legalacsonyabb ára 360 forint, a legmagasabb 439 forint volt.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A <strong>Teszteli a Magyar Telekom a négynapos munkahét bevezetését</strong> bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Munkáltatók és munkavállalók 

A törvény megközelítőleg 2600 céget, valamint a kaliforniai munkavállalók egyötödét érinti, emellett fontos, hogy azoknak a fizetése nem csökkenhet, akik heti 40 óra helyett csak 32 órát dolgoznának. A Kaliforniai Kereskedelmi Kamara a törvényjavaslatot munkagyilkosságnak nevezte, úgy vélik ennek a bevezetése drágítaná a munkaerő-kölcsönzést, továbbá a munkahelyek számának csökkenéséhez vezetne. 

Az a bizonyos puding…

Ennek ellenére az USA-ban egyébként már néhány vállalat kísérletezik a négynapos munkahét bevezetésével, az új munkarendtől a dolgozók teljesítmény javulását várják. Sőt, más országokból származó bizonyítékok is arra utalnak, hogy a négynapos munkahétnek pozitív hatásai lehetnek:

úgy tűnik ugyanis, hogy ennek hatására javul az alkalmazottak teljesítménye és csökken a stresszfaktor is.

Tavaly nyáron Izlandon próbálták ki ezt a fajta munkarendet, a következtetés szerint pedig a négynapos munkahét elsöprő sikert aratott, az országban tíz alkalmazottból nyolc azóta teljes mértékben átállt a heti négy napra. Az Egyesült Államokban pedig több vállalat is úgy határozott, tesz egy próbát a négynapos munkahéttel. A Kickstarter például hivatalosan is elindítja a rövidített munkahetet még ebben a hónapban. „Azt várom, hogy a munkamódszerünk megváltoztatásával ugyanazokat, vagy jobb eredményeket érünk majd el.” – mondta a Time-nak a cég leköszönő vezérigazgatója, Aziz Hasan.

Itt az ideje a változásnak

A négynapos munkahét kapcsán egyébként Mark Takano, a Egyesült Államok kongresszusi képviselője adott ki egy nyilatkozatot, melyben egyebek között azt írta: „Az emberek több időt töltenek a munkahelyen, kevesebb időt a szeretteikkel. Az egészségi állapotuk és a jólétük romlik, a fizetésük pedig stagnál. Itt az ideje a változásnak.” – írta többek között a közleményben.

Világméretű kísérlet 

A The Guardian.éppen a napokban számolt be róla, hogy Nagy-Britanniában 60 vállalat, több mint háromezer dolgozója próbálja ki hamarosan a négynapos munkahetet egy világméretű kísérlet keretében. A portál azt írja az ötlettel a koronavírus után kialakult hibrid munkarend negatív hatásaira igyekeznek reagálni.A júniustól decemberig tartó programban előreláthatólag számos vállalkozás,valamint jótékonysági szervezet alkalmazottai vesznek majd részt, a kísérlet egyik fő kitétele pedig, hogy

a rövidebb munkahét bevezetésével nem csökkenhet az alkalmazottak bére, azonban a teljesítmény sem hagyhat alább, a produktivitásnak pedig alapvetően növekednie kellene majd.

A kísérletet az oxfordi, a cambride-i, illetve az Boston College akadémikusai vezetik majd, a program során pedig azt szeretnék vizsgálni, hogy ez a munkavégzési forma gazdasági szempontból működhet-e más vállalatoknál is. 

Itthon is kacérkodnak a gondolattal Mielőtt azt hinnénk, hogy Magyarország látóterén kívül esik a négynapos munkahét gondolata jó, ha tudjuk, hogy itthon is voltak már erre irányuló kísérletek. Egy magyar rövidáru-nagykereskedő cég például tavaly júniusban vezetett be négynapos munkahetet, miközben ugyanazt a bért fizette ki a dolgozók számára. Egy informatikai cégnél, a Balasys IT Zrt.-nél pedig már évek óta rugalmas munkaidővel alkamazzák a dolgozókat, erről a Fókusz riportjában számoltak be:

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Négynapos munkahét: Magyarország felkészül? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kiégés és a munkahelyi stressz elleni „csodaszerként” emlegetett négynapos munkahéttel ma már nemcsak a vállalatok, hanem még a kormányok is kísérleteznek. A négynapos munkahéttel kapcsolatban azonban sokszor elfelejtjük, hogy miközben egy munkanapot „kivágunk a naptárból”, a munkaterhelés szinte minden esetben változatlan marad. Ahhoz, hogy rövidebb idő alatt végezzük el ugyanazt a munkát, gyakran új gyakorlatokhoz és a munkanapokon hosszabb munkaidőhöz is kell alkalmazkodnunk.

Egy kis történelem

A munkahét hosszáról szóló viták nem új keletűek. A Ford Motor Company 1926-ban szabványosította a hétfőtől péntekig tartó munkaidőt; előtte a hatnapos munkahét volt az általános gyakorlat, csak vasárnap volt szabad.

Henry Ford elmélete az volt, hogy az ötnapos munkavégzés – azonos fizetés mellett – növeli a munkavállalók termelékenységét, mivel az emberek több erőfeszítést tesznek a rövidebb munkahét során. Az elmélet nagyrészt beigazolódott: az azóta eltelt évtizedekben az ötnapos munkahét általános gyakorlattá vált. Az 1950-es évekre azonban a szakszervezetek részéről már a négynapos hét bevezetésére szólítottak fel. A négynapos munkahét elterjedése azonban lassú maradt: 2020 márciusában a Gallup több mint 10 ezer amerikai teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló körében végzett felmérése szerint csupán 5% dolgozott rövidebb héten.

Nagy a nyomás a cégeken

A világjárvány azonban újra „leporolta” a négynapos munkahét elméletét. A pandémia világossá tette, hogy drasztikusan meg tudjuk változtatni a munkával kapcsolatos berögződéseket és egyre élesebb a verseny a munkavállalókért is. Jelenleg sok cég új módszereket keres a legjobbak bevonzására és megtartására és egy négyezer amerikai munkavállaló körében végzett nemrégiben készült felmérés szerint 83%-uk szeretne négynapos munkahetet. Ez arra sarkallja a cégeket, hogy minél előbb bevezessék a négynapos munkahetet, anélkül, hogy pontosan kidolgoznák a változtatások menetét.

Hogyan lesz öt nap munkájából négy nap

Az elmúlt hónapokban számos olyan kísérleti programot láthattunk, amikor munkavállalók a gyakorlatban is megismerkedhettek a négynapos munkahét előnyeivel és hátrányaival. A Gallup kutatása pozitív és negatív hatásokat is megállapította azoknál a cégeknél, ahol bevezették a négynapos munkahetet. A pozitívum, hogy a munkavállalók jóléte nő és a kiégés is csökken a négynapos munkahétnek köszönhetően.

Csütörtöki stressz

Egyes munkavállalóknál azonban ellenállást vált ki az új struktúra: nehezen viselik a tömörített munkahetet, ami azt jelenti hogy kötelező a hosszabb munkaidő és kevesebb a szünet. Több munkát kell négy napba zsúfolni, miközben korábban nagyobb rugalmassággal dolgozhattak öt napon keresztül. Ha csütörtök délutánra még mindig nem végeztünk a munkánkkal, mindenki más pedig már hazament, az stresszt okozhat.A Gallup kutatás rávilágít arra is, hogy a négynapos munkahét egyik lehetséges buktatója a csapatmunkára gyakorolt hatása: az alkalmazottak csak arra összpontosítanak, hogy a szűkebb időkeretben elvégezzék a feladataikat, ez pedig csökkenti a kooperációt a kollégákkal.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Négynapos munkahét: áldás vagy átok? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Panasonic hetente egy harmadik szabadnapot biztosít dolgozóinak, akik maguk választhatják meg, hogy továbbtanulnak, önkénteskednek, vagy akár mellékállásban is dolgozhatnak – mondta a múlt heti befektetői tájékoztatón Kusumi Yuki, a Panasonic vezérigazgatója.

Az elektronikai gyártó a munka és a magánélet jobb egyensúlyának elősegítése reményében növeli a rugalmasságot azáltal is, hogy több alkalmazottnak engedélyezi az otthoni munkavégzést, és megadja nekik a szabadságot, hogy elutasíthassák a költözést igénylő állásáthelyezéseket. – írja a Mashable.

A Panasonic egyelőre arról nem nyilatkozott a lapnak arról, hogy ezek az új irányelvek világszerte minden alkalmazottra vonatkoznak-e, és arról sem, hogy a munkaórákat vagy a kompenzációt is hozzáigazítják-e a csökkentett óraszámhoz.

“A rendszerről alapos tárgyalásokat kell folytatnunk. Legkorábban 2023 áprilisáig nem tervezzük a bevezetését”. – mondta a vezérigazgató.

Izlandon bevált a négynapos munkahét

A kormány és a reykjavíki városi tanács közös projektjében 2015 és 2019 között tesztelték a csökkentett munkaidőt. A kísérletben részt vevő kutatók szerint a legtöbb munkahelyen a termelékenység nem csökkent, sőt bizonyos pozíciókban még javult is.

A programban részt vett 2500 közszférában dolgozó a korábbival megegyező fizetésért végezte el a munkáját, a vizsgálat során a heti munkaidejüket pedig 40 óráról 35-36 órára csökkentették

Fotó: Envato

A Van egy cég, ahol választható lesz a négynapos munkahét bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.