munka, negynapos munkahet, munkavallalo, kutatas
Fotó: Envato

Négynapos munkahét: áldás vagy átok?

H I R D E T É S

A pandémia óta egyre népszerűbb a négynapos munkahét gondolata. Kutatások szerint azonban nem csak előnyei vannak.

A kiégés és a munkahelyi stressz elleni „csodaszerként” emlegetett négynapos munkahéttel ma már nemcsak a vállalatok, hanem még a kormányok is kísérleteznek. A négynapos munkahéttel kapcsolatban azonban sokszor elfelejtjük, hogy miközben egy munkanapot „kivágunk a naptárból”, a munkaterhelés szinte minden esetben változatlan marad. Ahhoz, hogy rövidebb idő alatt végezzük el ugyanazt a munkát, gyakran új gyakorlatokhoz és a munkanapokon hosszabb munkaidőhöz is kell alkalmazkodnunk.

Egy kis történelem

A munkahét hosszáról szóló viták nem új keletűek. A Ford Motor Company 1926-ban szabványosította a hétfőtől péntekig tartó munkaidőt; előtte a hatnapos munkahét volt az általános gyakorlat, csak vasárnap volt szabad.

Henry Ford elmélete az volt, hogy az ötnapos munkavégzés – azonos fizetés mellett – növeli a munkavállalók termelékenységét, mivel az emberek több erőfeszítést tesznek a rövidebb munkahét során. Az elmélet nagyrészt beigazolódott: az azóta eltelt évtizedekben az ötnapos munkahét általános gyakorlattá vált. Az 1950-es évekre azonban a szakszervezetek részéről már a négynapos hét bevezetésére szólítottak fel. A négynapos munkahét elterjedése azonban lassú maradt: 2020 márciusában a Gallup több mint 10 ezer amerikai teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló körében végzett felmérése szerint csupán 5% dolgozott rövidebb héten.

Nagy a nyomás a cégeken

A világjárvány azonban újra „leporolta” a négynapos munkahét elméletét. A pandémia világossá tette, hogy drasztikusan meg tudjuk változtatni a munkával kapcsolatos berögződéseket és egyre élesebb a verseny a munkavállalókért is. Jelenleg sok cég új módszereket keres a legjobbak bevonzására és megtartására és egy négyezer amerikai munkavállaló körében végzett nemrégiben készült felmérés szerint 83%-uk szeretne négynapos munkahetet. Ez arra sarkallja a cégeket, hogy minél előbb bevezessék a négynapos munkahetet, anélkül, hogy pontosan kidolgoznák a változtatások menetét.

Hogyan lesz öt nap munkájából négy nap

Az elmúlt hónapokban számos olyan kísérleti programot láthattunk, amikor munkavállalók a gyakorlatban is megismerkedhettek a négynapos munkahét előnyeivel és hátrányaival. A Gallup kutatása pozitív és negatív hatásokat is megállapította azoknál a cégeknél, ahol bevezették a négynapos munkahetet. A pozitívum, hogy a munkavállalók jóléte nő és a kiégés is csökken a négynapos munkahétnek köszönhetően.

Csütörtöki stressz

Egyes munkavállalóknál azonban ellenállást vált ki az új struktúra: nehezen viselik a tömörített munkahetet, ami azt jelenti hogy kötelező a hosszabb munkaidő és kevesebb a szünet. Több munkát kell négy napba zsúfolni, miközben korábban nagyobb rugalmassággal dolgozhattak öt napon keresztül. Ha csütörtök délutánra még mindig nem végeztünk a munkánkkal, mindenki más pedig már hazament, az stresszt okozhat.A Gallup kutatás rávilágít arra is, hogy a négynapos munkahét egyik lehetséges buktatója a csapatmunkára gyakorolt hatása: az alkalmazottak csak arra összpontosítanak, hogy a szűkebb időkeretben elvégezzék a feladataikat, ez pedig csökkenti a kooperációt a kollégákkal.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

H I R D E T É S