Négynapos munkahét – spórolás és jóllét?

H I R D E T É S

A technológiai fejlődéssel, a robotizációval nagy változás várható a foglalkoztatásban, melynek jelei már megmutatkoznak a világ sok országában, több szakmai területen. A négynapos munkahét egy valós változási irány, amely mind az alkalmazottaknak, mind a munkáltatóknak egy egészségesebb, termelékenyebb, boldogabb lehetőséget ígér.

1849-ben egy átlagos brit gyári munkás a hét hat napján napi 12 órát és 15 percet töltött a munkahelyén, míg a kereskedelemben dolgozók sokszor napi 18 órát húztak le. Részben egészségügyi részben vallási okokból vezették be a kétnapos hétvégét. Henry Ford volt az egyik úttörő, aki 1926-ban úgy döntött, szombatonként is bezárja a gyárait. Magyarországon 1981 óta van ötnapos munkahét. Akkor a heti munkaidő még 42 óra volt, ezt 1984-ben csökkentették 40-re.

A bbc.com arról ír, hogy az Egyesült Királyságban a Szakszervezetek Kongresszusa által megkérdezettek 81 százaléka rövidebb munkahetet szeretne. Néhány vállalat, mely kipróbálta a négynapos munkahetet azt tapasztalta, hogy az alkalmazottak a hosszabb hétvégén kipihentebbek, nyugodtabbak voltak, kevesebb volt a stressz, így produktívabbá váltak. Csökkent a fluktuáció és a betegszabadság száma, mindez pedig elégedettebb ügyfeleket jelent.

A Microsoft tavaly augusztusban készített hasonló tesztet Japánban. A munkatermelékenység 40 százalékkal növekedett, és a munkavállalók is sokkal boldogabbak voltak. Amerikában a vendéglátó szektorban próbálkoztak a négynapos munkahéttel. Az eredmény 20 százalékos termelékenységnövekedés volt. Új-Zélandon a pénzügyi-szolgáltatói szektorban kísérleteztek, hasonló eredményekkel.

A veszélyeztetett ágazatok

Fontos trend még, hogy sok ágazatban az automatizáció feleslegessé teszi az emberi munkaerőt. Egy felmérés szerint az Egyesült Királyságban a britek 37 százaléka úgy érezte, hogy a munkájának semmilyen érdemi hozzáadott értéke nincs. Egy másik uniós felmérés szerint pedig minden ötödik munkavállaló gondolja azt, hogy a képzettsége 5 év múlva elavult lesz. Egyes megközelítések szerint erre is megoldás lehet a rövidebb munkahét. A közlekedésben és a raktározásban a munkavállalók 52 százalékát érintheti hátrányosan a technikai fejlődés. Hasonlóan magas fokon érintett az adminisztrációt és a könyvelés is.

Németországban az autógyártó-és ipari ágazatban rövidebb munkahéttel oldanák meg a tömeges létszámleépítéseket. Előrejelzések szerint 10 év múlva a német autóiparban akár 400 000-rel kevesebb munkahely lehet. A dw.com szerint legnagyobb német szakszervezet jövőre kezdeményezi is a négy napos munkahét bevezetését. Az alkalmazottaknak kártérítési jellegű bérkiigazítást javasolnak.

Akiket nem pótolhatnak a robotok

Vannak ugyanakkor szakmák, ahol épp ellenkező a trend. A szakmai előrejelzések szerint Európában várhatóan informatikusokra, orvosokra, nővérekre és szülésznőkre, mérnökökre és matematikusokra, valamint tanárokra lesz a legnagyobb szükség. Itthon az egészségügyben, a pénzügyi szektorban, a szociális ellátásban, az oktatásban van munkaerőhiány.

Szerző: munkaeropiac.eu

#munkaugy #munkaido #robotizacio #foglalkoztatas

H I R D E T É S