Évtizedekig a 4 napos munkahét csak egy hóbortos ötletnek számított, amelyet nem lehetett komolyan venni, mostanra azonban komoly fegyverré vált a dolgozók kiégése ellen és az alkalmazottak megtartásáért küzdő vállalkozások számára. A Payscale friss jelentése szerint a 4 napos munkahetet kínáló vállalatok aránya tavaly érte el először a 10%-os küszöböt..
Betöltés ...Világszerte egyre nagyobb teret nyer a négy napos munkahét
Több tucatnyi országban, köztük Írországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban tesztelték a 4 napos munkahetet, és az eredmények túlnyomórészt pozitívak. Az Egyesült Királyságban egy hat hónapig tartó időszakban folyt a kísérletezés és a részt vevő vállalkozások szerint a 4 napos munkahétre való áttérés javította a termelékenységet és a munkamorált is. A kísérletben rész vett munkavállalók szerint a több szabadidő csökkentette a kiégést és növelte az elégedettségüket. Bár egyetlen ország sem vezette be teljesen a 4 napos munkahetet, néhány ország komolyan kísérletezik vele.
Négy ország, ahol a 4 napos munkahét széles körben elfogadott:
Dél-Afrikában 28 vállalat több mint 500 alkalmazottja vesz részt a 4 napos munkahét kísérletében, amely 2023 márciusában kezdődött és szeptemberig tart. A kísérletet a 4 Day Week South Africa vezeti, amely a 4 Day Week Global tagja.
A kísérlet a 100-80-100-as modellt alkalmazza: a dolgozók a fizetésük 100%-át kapják a munkaidő 80%-ának ledolgozásáért, de a szokásos teljesítményük 100%-át kell nyújtaniuk.
A másik ország Belgium, ahol 2022 elején a belga kormány bejelentett egy reformcsomagot, amelynek értelmében a munkavállalók öt helyett négy napot dolgozhatnak a teljes fizetésük megtartása mellett. A törvény hivatalosan 2022 novemberében lépett hatályba. Ennek értelmében a munkavállalóknak ugyanannyi munkaórát kell ledolgozniuk öt helyett négy (hosszabb) napon, és ennek ellentételezéseként egy plusz szabadnapot kapnak. A munkáltatóknak azonban továbbra is jogukban áll elutasítani a munkavállaló rövidített munkahétre vonatkozó kérését, azzal a feltétellel, hogy írásban nyújtják be elutasító válaszukat, és megalapozottan indokolják döntésüket.
2015 és 2019 között Izland vezette az eddigi egyik legnagyobb 4 napos munkahét-kísérletet, amelyben közel 2500 ember vett részt. A kísérletet a kutatók “elsöprő sikerként” értékelték, mivel a munkavállalók jobb közérzetről, a munka és a magánélet egyensúlyáról és nagyobb hatékonyságról számoltak be. 2022-től az izlandi szakszervezetek által képviselt munkavállalók – a munkaerő közel 90%-a – jogot nyertek arra, hogy rövidebb munkahetet kérjenek. A 4 napos munkahét elterjedése ugyanakkor a magánszektorban lassabban halad, mivel sok munkáltató egyenként tárgyal a munkavállalókkal a munkaidő-csökkentésről, ahelyett, hogy automatikusan előnyként kínálnák minden munkavállalónak.
2021-ben a japán kormány éves gazdaságpolitikai iránymutatásai között szerepelt az az ajánlás, hogy a vállalatok engedjék meg a munkavállalóknak a négynapos munkahetet. A négynapos munkahétre való áttérésre vonatkozó ajánlás célja az volt, hogy javítsa a dolgozók számára a munka és magánélet egyensúlyát, így több idejük maradjon a családtagok gondozására, továbbtanulásra vagy a barátaikkal való találkozásra. Számos vállalat kísérletezett már a 4 napos munkahét bevezetésével, köztük a Microsoft és a Panasonic, amelyek 2019-ben és 2022-ben kísérleti jelleggel 4 napos munkahetet vezettek be a Japánban dolgozó alkalmazottaik számára. Más japán vállalatok már véglegesen bevezették a 4 napos munkahetet, köztük a Mizuho bankóriás és a Cross River technológiai cég.
Évtizedekig senki nem gondolta volna, hogy a 4 napos munkahét valóban elterjedhet, de a Payscale friss jelentése szerint a „háromnapos hétvégét” kínáló vállalatok aránya tavaly érte el először a 10%-os küszöböt. A Payscale elemzői szerint a négynapos munkahét bevezetése egyfajta kompenzációt jelenthet a munkavállalók számára, mert a legtöbb gazdaságban megállt a reálbér növekedés és ráadásul ugyanazért a fizetésért egyre többet kell dolgoznia az embereknek.
Szerző: K.T.