Az örök visszatérő kérdés, milyen bér illeti meg a gyermekvállalás után visszatérő édesanyákat, és hogy számolják ki a felhalmozódott szabadságot. Összefoglalónk a gyermekvállalással összefüggő fizetés nélküli szabadságról visszatérő édesanyákra vonatkozó szabályozásról szól, különös tekintettel a felhalmozódott szabadság kiadására és a munkabér változására.
Az anyát gyermeke születéséhez kapcsolódóan 24 hetes egybefüggő szülési szabadság illeti meg, melyből legalább két hetet mindenképpen igénybe kell vennie az Mt. 127. § (1) bekezdés szerint.
A munkavállalónak fizetés nélküli szabadságának megszűnését követően 60 napon belül ki kell adni a ki nem adott, megelőző években esedékes szabadságát az Mt. 123. § (3) bekezdés szerint. A szabadságot a munkáltatók rendszerint az effektív munkavégzés megkezdését megelőzően adják ki, így a munkavállaló távolléte folyamatos, a munkaszervezés gördülékenyebb lesz. Ugyanakkor a szabadság megszakítás nélküli távollétet lehetővé tévő kiadása nem kötelező, a munkáltató dönthető úgy, hogy egy hónap munkavégzést követően adja ki a munkavállaló felhalmozódott szabadságát, ha arra hatvan napon belül lehetősége van és körülményeinek ez inkább megfelel.
A szabadság számításának és kiadásának módja
Először meg kell nézni, hogy a munkavállalót az életkora alapján az érintett években külön-külön hány munkanap szabadság illette meg, beleértve az életkor alapján, a gyermekek után és az egyéb jogcímen járó pótszabadságokat is.
Az alapszabadság 20 nap, ez nő az életkor függvényében az Mt. 117. § (1) bekezdés szerint. A munkavállalónak huszonötödik életévétől egy, huszonnyolcadik életévétől kettő, harmincegyedik életévétől három, harmincharmadik életévétől négy, harmincötödik életévétől öt, harminchetedik életévétől hat, harminckilencedik életévétől hét, negyvenegyedik életévétől nyolc, negyvenharmadik életévétől kilenc, negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.
Emellett a gyermek(ek) születésének évétől fogva kalkulálni kell az utána/utánuk járó pótszabadsággal is akként, hogy a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.
Ezt követően dátumszerűen rögzíteni kell, hogy a dolgozó milyen időszakokra jogosult szabadságra: A munkavállalót az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadság illeti meg. E szabadságot köteles a munkáltató a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül kiadni.
Az időközben megvalósult bérfejlesztésekkel összefüggő szabályozás
Annak érdekében, hogy a gyermeket nevelő munkavállalók távollétük miatt ne kerüljenek a többi munkavállalóhoz képest hátrányosabb helyzetbe, az Mt. 59. §-a kötelezővé teszi a munkáltató számára, hogy az időközben megvalósult béremeléseknek megfelelően munkaszerződés-módosításra vonatkozó ajánlatot tegyen a munkavállaló irányába. Természetesen, ha nem emelkedett az általános bérszint a munkavállaló távolléte alatt, akkor a munkaszerződés módosítása nem szükséges, azonban ez – különösen hosszúra nyúló fizetés nélküli szabadság esetén – nem gyakori. A munkaszerződés módosítása kapcsán fontos figyelmet fordítani arra, hogy – habár fizetésemelést elutasító munkavállalóval ritkán találkozni – annak közös megegyezés formájában kell megvalósulnia, annak írásba foglalásáról gondoskodni kell, az iratot mindkét félnek aláírásával kell ellátnia. Ennek megfelelően, ha az irányadó bérszint időközben csökkent, a munkáltató ajánlatát a munkavállaló nem köteles elfogadni, ragaszkodhat korábbi munkabéréhez, a munkáltató azt egyoldalúan nem jogosult módosítani. A munkaszerződés módosítására nézve a törvény nem határoz meg határidőt, ugyanakkor a munkáltatónak ajánlatát a visszatéréskor meg kell tennie, emelés esetén a munkavállaló visszatérése pillanatától – így már a kiadott felhalmozódott szabadság idejére tekintettel is – jogosult a magasabb összegre. A fenti ajánlat megtételének munkáltatói elmulasztása a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet [EBH2006. 1439.]
Szakértő: Dr. Tihanyi Tamás, munkajogi szakjogász, Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft.
Fotó: Envato