Jártunk már mind ebben a cipőben, voltunk már mindannyian féltékenyek. Ismerjük a helyzetet, amikor bármennyire is nem akarjuk, nem tudjuk nem észrevenni, hogy a főnök – rajtunk átnézve – megdicsérte a munkatársunkat. Vagy kimaradtunk a munka utáni partimeghívásból. Mit kezdjünk a nehéz érzéssel? Hogy ne legyünk féltékenyek, illetve, ha már azok vagyunk, hogyan ne teremtsünk mérgező légkört a munkahelyen? Vagy hogy védjük magunkat, ha a kollégánk irigy ránk?
Bár normálisnak mondható, ha néha irigyek vagyunk a kollégánk sikerére, az is elvárás, hogy képesek legyünk kezelni az érzéseinket. Ellenkező esetben könnyen teremthetünk magunk körül mérgező környezetet, ami mindenkinek kárára válik.
„Általánosságban igaz az, hogy a féltékenység hátterében két nagy érzés húzódik meg, a szégyen és az alacsony önbecsülés. Munkahelyi környezetben gyakori jelenség, hogy a szégyen-vezérelt személy önpusztító belső monológot kezd, ha nem kap megfelelő visszajelzést, nem ismerik el a munkáját, netán kritikát kap.” – magyarázza Janette Marsac terapeuta. “A féltékenység akkor gyakori, ha az illető nem érzi magát kompetensnek az adott feladatkörben, vagy ha imposztor szindrómával küzd.”
Az imposztor szindrómában szenvedők biztosak abban, hogy sikereiket nem saját maguknak köszönhetik. Úgy vélik, csupán a véletlen műve, hogy elértek valamit, vagy pusztán szerencséjük volt. Emiatt azonban csalónak érzik magukat, és folyton attól félnek, hogy lebuknak mások előtt. Sosem elégedettek önmagukkal. Hiába érnek el hangos sikereket, hiába kapják meg a legrangosabb elismeréseket, folyamatosan megkérdőjelezik saját teljesítményüket.
Mit tegyen, ha féltékenynek érzi magát?
Mielőtt elhamarkodottan döntene, szánjon időt egy kis önvizsgálatra, próbálja megkeresni az érzései gyökerét! „Ha sikerül beazonosítania és megneveznie az érzelmeit, az önmagában csökkenti a megélés intenzitását.” – mondta Dr. David Rock, a NeuroLeadership Institute vezérigazgatója. „Ha sikerül megfékeznie az irigységet, megfigyelheti, hogyan befolyásolja a nehéz érzés a kognitív működését és a tetteit.”
Az alábbi kérdésekkel elkezdheti az önvizsgálatot:
Óvatosan a hasonlítgatással!
- Mikor kezdtem így érezni?
- Mi volt az az interakció, amely kiváltotta ezeket az érzéseket?
- Hogyan tudom kezelni a kiváltó okokat?
Az összehasonlítás nem feltétlenül egészséges eszköz. „Természetes reakció ugyan, hogy másokhoz viszonyítjuk magunkat, de ez nem segít abban, hogy hiteles képet kapjunk magunkról.” – emlékezetet Marsac.
Ehelyett sokkal előnyösebb, ha a személyes és szakmai fejlődésünket vizsgáljuk felül. „Mindannyian megtanultuk a szakmánkat, de ez a folyamat mindenkinél másképp zajlott. A tanulás módja, a motivációink, az elkötelezettségünk és az egyéb élettapasztalataink nagyban befolyásolják szakmai munkánkat, működésünket.”
Ha egy kolléga – hozzánk hasonlóan – tovább is lép a karrierjében, fontos látnunk, hogy bár az utak hasonlónak tűnnek, de soha nem azonosak. Mindannyiunk számára kihívás a magabiztosság kérdése és a képességeinkben való hit, még akkor is, ha ez kívülről másképp látszik.
Megünnepelni mások sikerét?!
A professzionális (és felnőtt) lét része az is, hogy képesek vagyunk megünnepelni mások sikerét. „Próbáljon meg inspirációként tekinteni a helyzetre! A jó energia még több jó energiát teremt”. – mondja Watchen Nyanue, az I Choose the Ladder alapítója.
Mit tegyen, ha valaki irigy Önre?
Valahányszor, ha az egyik munkatársa közelében van, nyugtalannak érzi magát? Az intuíciója azt súgja, hogy féltékeny Önre az illető? A helyzet kezelésére a következőket javasolja Nyanue:
Ne riadjon vissza a kényelmetlen beszélgetéstől!
Ha felfedezett ismétlődő, kellemetlen helyzeteket, bátran kezdjen beszélgetésbe! Készüljön fel arra, hogy nem ez lesz élete legjobb élménye, de ha szakszerűen és óvatosan csinálja, jó eredményre juthat.
„Ha úgy érzi, hogy az kollégája nyitott a társalgásra, érdemes lehet kérdésekkel közelíteni a féltékenység gyökeréhez. A féltékenység mögött általában félelem húzódik meg. Az állás elvesztésétől való félelem, a szégyentől való félelem, az imposztor szindróma miatti félelem. Ha tud segíteni az illetőnek abban, hogy megtalálja a saját érzései gyökerét, az oldhatja a rossz érzést és a kapcsolat is javulni fog.” – mondja Joanna Lovering, coach.
Ne feledje, mások érzése nem az Ön felelőssége!
Van olyan, hogy Ön nem sokat tehet azért, hogy segítsen mások féltékenységének oldásában. Ahogy Marsac fogalmaz: „Nem vagy felelős mások érzéseiért, vagy rólad alkotott véleményéért. Ha kiváló munkát végeztél, és azt látod, hogy egy kolléga vagy főnök féltékeny rád, emlékeztesd magad arra, hogy ez az ő megélése és felelőssége! Fontos, hogy az ember a munkáját jó szándékkal végezze, őrizze meg integritását, és engedje meg magának, hogy büszke legyen az eredményeire! – hangsúlyozza a szakember.
Fotó: Envato
#hr #onismeret #munkahelyikultura #kommunikacio #karrier