Az idei év I. félévében 9706 munkabaleset történt hazánkban az ITM statisztikája szerint, ebből 29 végződött halállal. A legtöbb baleset a feldolgozóiparban következett be, szám szerint 1900, ezt a gépipar, illetve a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ág követte. A legkevesebb munkahelyi baleset a bányászat és a pénzügyi tevékenység során keletkezett. Munkabaleset alatt olyan balesetet értünk, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, és független annak helyétől, időpontjától, valamint a munkavállaló közrehatásának mértékétől.
Súlyossága szerint többféle munkahelyi baleset, akár halálos kimenetelű munkahelyi baleset is előfordulhat, de vannak kisebb sérüléssel járó esetek, illetve a foglalkozásból eredő foglalkozási megbetegedés is. Ez utóbbira lehet példa a jelenleg is zajló Covid-19 világjárvány miatti megbetegedés. Súlyosnak tekinthető az a munkabaleset, amely a sérült, illetve magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozza. Súlyosnak tekinthető az a baleset, amely valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését, jelentős mértékű károsodását okozta. Szintén a súlyos baleset kategóriába tartozik az orvosi vélemény szerinti életveszélyes sérülés, egészségkárosodás, az olyan eset, amely súlyos csonkuláshoz, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztéséhez vezet, csakúgy, mint a beszélőképesség elvesztését, esetleg feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozó eseteket. Halálos munkabalesetnek minősül az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül vesztette életét a sérült, és az orvosi szakvélemény összefüggésbe hozza a balesettel.
Nem minden baleset minősül munkabalesetnek
A munkabaleset kategóriájába tartozik, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, -mozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri baleset. Nem tekinthető viszont munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivételt képez ez alól, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Balesetnek tekinti a szabályozás azt, amikor az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. A munkahelyen azonban nem csak baleset okozhat egészségkárosodást, hanem foglalkozási megbetegedés is. Ez a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely akár a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza. De a munkavállaló az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye is idetartozik.
A munkáltatót számos kötelezettség terheli mind a munkabalesettel, mind a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatban
A munkáltatónak minden munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést is be kell jelentenie, ki kell vizsgálnia és nyilvántartásba kell vennie. Emellett minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e. Ha nem, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet, halálos baleset esetén pedig a hozzátartozót. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak azonnal be kell jelentenie a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak. A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a bekövetkezését követően haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és erről munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készítenie. A munkáltatónak tisztáznia kell a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is, és az eredményt nyilvántartásba kell vennie.
A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és a közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére intézkedéseket kell tennie. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet egyrészt a sérültnek, halála esetén a közvetlen hozzátartozójának, másrészt a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkavédelmi felügyelőségnek. Külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén ugyanúgy meg kell kapnia a jegyzőkönyvet a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalóját ért munkabalesetről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).
Forrás: ommf.gov.hu
A munkavállalót terhelő kötelezettségekről itt olvashat.
Szerző: K.T.
#munkavedelem #munkahelyibaleset #foglalkozasimegbetegedes #munkaltato