Nem csökken a vállalkozási kedv Magyarországon, még az idei pandémiás időszak miatt sem lett kevesebb a regisztrált gazdasági szervezetek száma. A Központi Statisztikai Hivatal október végi adatai szerint szeptemberben 1 961 390 regisztrált gazdasági szervezetet (egyéni és társas vállalkozások, nonprofit szervezetek stb.) tartottak nyilván, ez a szám a járvány hazai kitörésének időpontjában, azaz márciusban csaknem tízezerrel kevesebb volt. Jóval több az egyéni vállalkozó hazánkban, mint a társas vállalkozás. De vajon mi dönti el, hogy melyik formát választja a vállalkozást indító?
Ha megnézzük a nemzetgazdasági ágak szerinti bontást, a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaságban működik (468 100), ezt követi az ingatlanügyletek (230 320), majd a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység (207 654). Márciusban a regisztrált társas vállalkozások száma 513 409 volt, míg októberben valamennyivel kevesebb: 510 868.
Ahhoz, hogy valaki meghozza a döntést: vállalkozást indítok, rengeteg mindent szem előtt kell tartania. Érdemes végignéznie az eddigi pályafutását, összegezni a megszerzett tapasztalatokat, akár egy külső (szak)ember segítségével, hiszen ő másként lát rá a dolgokra, a folyamatokra. Hasznos, ha a leendő vállalkozó a fókuszt azokra a képességeire, készségeire állítja, amelyek elengedhetetlenek egy sikeres vállalkozáshoz. Az alkati tulajdonságok többségén nehezen tudnak változtatni az emberek, de nagyon sok képesség fejleszthető, és ha valakiben megvan a hajlam, hogy időt, energiát fektessen a vállalkozásába, akkor a várt siker is megérkezik. Előfordul, hogy nem önszántából, hanem „kényszerből” indít vállalkozást valaki, akár a munkaügyi központ (vagy más szervezetek) célzott támogatásával.
Rögtön az elején felmerül a kérdés, hogy mi legyen a vállalkozási forma: egyéni vagy társas vállalkozás? Ennek eldöntése egyrészt függ az indítandó vállalkozás tartalmától, a vállalkozó elképzelésétől, beállítottságától is.
Ma már igazán egyszerű egy egyéni vállalkozás létrehozása, az egyablakos rendszerben maximum két helyre kell elmenni (kormányablak és NAV), egyszerűbb és átláthatóbb a számvitele is, mint a társas vállalkozásé. Az egyéni vállalkozó könnyen átlátja az adminisztrációt, a lekönyvelt adatokkal mind a bevételi, mind a kiadási oldalon jól tud azonosulni. Ez a vállalkozási forma a tényleges pénzforgalomhoz kötődik, a legtöbb esetben egyedül és kisebb volumenű munkát végez a vállalkozó. Érdemes látni ennek a vállalkozási formának a nehézségét is: a vállalkozó a saját vagyonával felel a vállalkozása tartozásaiért, azaz korlátlan a felelőssége. Ahol kisebb pénzek forognak a vállalkozásban, ott szerencsésebb ezt a formát választani.
A társas vállalkozások között ma is népszerű betéti társaság (bt.), illetve közkereseti társaság (kkt.) indítása. A bt.-nél szintén megmarad a beltag korlátlan felelőssége, viszont egy külső társat (kültag) is be tud vonni a vállalkozásba. A kkt. annyiban különbözik a bt.-től, hogy ott a (minimum) két tag egyenrangú félként vesz részt a vállalkozásban. Mind a bt., a kkt., mind az egyéni vállalkozás választhatja a KATA-t, azaz a Kisadózó vállalkozások tételes adóját, amellyel egy fix havi összeg megfizetésével minden egyéb adminisztrációs tehertől mentesülnek a tagok, csupán egy minimális bevételi nyilvántartást kell vezetniük. Ha valaki nagyobb volumenben szeretne vállalkozni, a korlátolt felelősség miatt és a továbbfejlődés szempontjából előnyösebb forma lehet korlátolt felelősségű társaság, azaz kft. indítása. Emiatt is érdemes alaposan áttekinteni az egyes vállalkozási formák ismérveit, a köztük lévő különbségeket, mert az esetleges később beadandó pályázatoknál és a hitelfelvételeknél ugyan nem jelent kizáró tényezőt, ha valaki egyéni vállalkozó, de az már gondot szokott okozni, hogy a KATA-s adózásnál nem igazán látszik egy vállalkozás eredményessége.
Ha valakinek jól működik az egyéni vállalkozása és nem sűrűn vesz fel hitelt, emellett a vállalkozás kitettsége is kicsi, akár a KATA-s adózás is kedvező lehet a számára. Ha viszont kalkulálnia kell szállítói tartozással, hiteltartozással, de akár egy nagyobb volumenű adóval, esetleg előfordulhat, hogy nem fizetik ki egy jelentősebb teljesítését, akkor önhibáján kívül is komoly tartozásai halmozódhatnak fel, így ennek következtében megeshet, hogy nem tud helytállni a vállalkozás. Ilyenkor az adóhatóság felléphet a magánvagyonnal szemben, korlátolt felelősségű társaság működtetése esetén viszont nem. A vállalkozások fejlődésében eljöhet az a pont, amikor forrást szeretnének bevonni a fejlesztéseikhez, legyen ez akár pályázat, akár hitel, akár befektetés. Már erre is érdemes gondolni a vállalkozás elindításakor.
Szerző: K.T.
#vallalkozas #adozas #vallalkozasikedv #pandemia