A júniusi inflációs adatokat tette közzé péntek reggel a KSH. A fogyasztói árak havi szinten 0,3 százalékkal emelkedtek, az éves infláció ezzel 20,1 százalékra mérséklődött a megelőző havi 21,5 százalékról. A maginflációs mutató szintén 0,3 százalékkal emelkedett havi alapon és így az éves index 20,8 százalékon állt az előző hónapban.
Betöltés ...Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 29,3 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában végre negatív tartományba került a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudja a normalizációs folyamatot. A járműüzemanyag-árak ezúttal – több hónapos mérséklődés után – drágultak, 2,2 százalékkal. Ezzel szemben a háztartási energia árainak 2,1 százalékos havi csökkenése a legjelentősebb tényezője a júniusi lassulásnak. Azonban továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 0,9 százalékos hó/hó drágulása, ami számottevően meghaladta az átlagot.
A júniusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. Ami a kilátásokat illeti, a nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.
Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren.
Az év végén ismét pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az élénkülő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását.
Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és érdemben pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban. A kérdés már nem az év végi egyszámjegyű infláció, hanem a középtávú, 3 százalékos cél elérése.