A munkahelyi stressz nem csak egy divatos kifejezés, amit a HR szakemberek dobnak be a levegőbe egy-egy meetingen. Valós probléma, amely a munkavállalók életminőségét és a vállalatok teljesítményét is befolyásolja. A karriertrend.hu-val közösen készített felmérésünk rávilágított: a munkahelyi stressz sokak számára nem csak egy irodai kihívás, hanem a magánéletükre is kihat. De hogyan kezeljük ezt a problémát, hogy a munkavállalók ne csak maradjanak, de boldogan és hatékonyan is dolgozzanak?
Stresszről
A stressz az életünk része, és mindannyian találkozunk vele bizonyos mértékben. A probléma akkor kezdődik, amikor a stressz mennyisége és az egyén tűrőképessége nincs egyensúlyban.
A WHO a stresszt a modern kor egyik legnagyobb egészségügyi kihívásaként említi. A munkahelyek gyakran a stressz fő forrásai. Kutatások kimutatták, hogy a hosszan tartó munkahelyi stressz nemcsak az egyénekre, hanem a vállalatokra és a társadalomra is negatívan hat. A megelőzés kulcsa a kockázati tényezők azonosítása és a stresszkezelési technikák alkalmazása.
A számok nem hazudnak
A felmérésünk eredményei:
Volt már olyan, hogy a munkahelyi stressz negatívan hatott a magánéletedre?
Igen, gyakran kihat a magánéletemre. – 42,5%
Nem, csak ritkán hat ki a magánéletemre. – 11%
Vannak olyan időszakok, amikor kihat a magánéletemre. – 46,5%
Ez alapján 42,5% válaszolta azt, hogy a munkahelyi stressz gyakran kihat a magánéletére, további 46,5% pedig azt mondta, hogy bizonyos időszakokban érzi ezt a hatást. Ez azt jelenti, hogy majdnem 90% érzi a munkahelyi stressz hatását valamilyen formában a magánéletében. Ezen számok láttán elgondolkodtató, hogy mennyire fontos a stressz kezelése a munkahelyeken.
Mi okozza a munkahelyi stresszt?
A stressz két fő kategóriába sorolható:
- A munka sajátosságai által okozott stressz: ismétlődő, értelmetlennek tűnő feladatok, túlterheltség, időzavar, döntések hiánya stb.
- A munkahelyi körülmények által okozott stressz: bizonytalan jövőkép, előrelépési lehetőségek hiánya, nem átlátható bérezés, nem megfelelő képzettség, nem egyértelmű munkaköri leírás, kollégákkal való konfliktusok, munka és magánélet közötti egyensúly hiánya stb.
A legtöbb ember számára a munka mennyisége és a munka és magánélet közötti egyensúly jelenti a legnagyobb kihívást.
Milyen hatással van ránk a munkahelyi stressz?
A munkahelyi stressz minden negyedik embert érinti, függetlenül nemtől, ágazattól vagy pozíciótól.
Egyéni szinten a munkahelyi stressz következményei lehetnek:
- kiégés,
- gyakori hiányzás,
- munkahely elhagyása.
A kiégés egyre gyakoribb, és azokat veszélyezteti leginkább, akik nagy érzelmi terhelésnek vannak kitéve. A kiégés tünetei közé tartozik a fizikai és mentális kimerültség, a reménytelenség érzése és a munkához való negatív hozzáállás.
A munkahelyi stressz társadalmi szinten is problémát jelent, például a GDP csökkenése miatt.
Hogyan kezeljük a munkahelyi stresszt?
A munkahelyi stressz nem feltétlenül negatív, ha megfelelően kezeljük. Itt van néhány tipp a kezelésére:
- Kommunikálj a munkaadóval: Ha a munkahelyi körülmények okozzák a stresszt, fontos, hogy beszélj a főnököddel vagy a HR-essel. Lehet, hogy rugalmas munkaidőt, távmunkát vagy további képzéseket kínálnak, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.
- Ne vállalj túl sokat egyszerre: Ismerd fel saját határaidat és tanulj meg „nem”-et mondani, amikor úgy érzed, hogy túl sok a feladat. A prioritások megállapítása és a feladatok listázása segíthet abban, hogy ne érezd magad túlterheltnek.
- Próbálj ki relaxációs technikákat: A mély légzés, a meditáció és a jóga mind hatékony módszerek a stressz csökkentésére. Ezek a technikák segítenek a testi, lelki, szellemi ellazulásban,és csökkentik a stressz hormonok szintjét.
- Töltsd a szabadidőd kellemes tevékenységekkel: Azok a tevékenységek, amelyeket igazán élvezel, segíthetnek elterelni a figyelmedet a munkahelyi stresszről. Olvasás, sport, zenehallgatás vagy bármilyen kreatív tevékenység segíthet feltöltődni.
- Kérd szakember segítségét: Ha úgy érzed, hogy nem tudsz egyedül megbirkózni a stresszel, fontold meg egy pszichológus vagy tanácsadó felkeresését. Ők széles eszköztárral vérteznek fel a stressz kezelésére.
- Beszélj a problémáidról másokkal: A barátok, családtagok vagy kollégák támogatása csodákat tehet. Néha csak annyira van szükség, hogy valaki meghallgassa a gondjaidat, és ez önmagában is csökkentheti a stressz érzését.
A munkahelyi stressz megelőzése
A munkahelyi stressz nem csak az egyénekre, hanem az egész szervezetre is hatással van, így annak megelőzése kulcsfontosságú. A következőkben részletesebben kifejtjük azokat a módszereket, amelyekkel csökkenthető a munkahelyi stressz:
- Felmérés: Mérjétek fel a pszichoszociális kockázatokat. Ez a felmérés amúgy is kötelező és ha szakember végzi, akkor akciótervet is készít a problémák megoldására.
- Jobb kommunikáció a munkahelyen: A tisztázatlan elvárások és a kommunikációs hiányosságok gyakran stresszforrást jelentenek. A rendszeres csapatmegbeszélések, az egyértelmű visszajelzések és a nyitott kommunikációs csatornák elősegítik az információ áramlását és csökkentik a félreértéseket.
- Hatékony munkaszervezés: A jól strukturált és jól szervezett munkakörnyezet csökkenti az utolsó pillanatban felmerülő feladatok és a túlterheltség okozta stresszt. Az erőforrások megfelelő elosztása és a feladatok prioritásának megállapítása segít a munkavállalóknak a hatékonyabb munkavégzésben.
- A dolgozók bevonása a munkaszervezésbe: Amikor a munkavállalók részt vesznek a döntéshozatalban és a munkaszervezésben, nagyobb az elkötelezettségük és kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak. A bevonásuk növeli az érintettek felelősségtudatát és csökkenti a stresszt.
- Ösztönzés az egészséges életmódra: Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az elegendő alvás mind hozzájárulnak a stressz ellenálló képesség növeléséhez. A munkaadók támogathatják az egészséges életmódot például a munkahelyi sportolási lehetőségek biztosításával, egészséges étkezési lehetőségekkel vagy pihenőhelyek kialakításával.
- Rugalmas munkaidő és távmunka lehetősége: A rugalmas munkaidő lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy jobban összehangolják munkahelyi és magánéleti kötelezettségeiket, csökkentve ezzel a stresszt. A távmunka pedig csökkentheti a munkába járás okozta stresszt és javíthatja a munka-magánélet egyensúlyát.
A távmunka egyre népszerűbb, és sokan úgy érzik, hogy otthon hatékonyabban dolgoznak. Az otthoni munkavégzés legnagyobb kihívása azonban a munka és a magánélet közötti határok meghúzása.
A munkahelyi stressz megelőzése tehát nem csak az egyének jóllétéhez járul hozzá, hanem a szervezet egészének hatékonyságát és produktivitását is növeli. A fenti stratégiák alkalmazásával a munkaadók és munkavállalók egyaránt hozzájárulhatnak egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb munkakörnyezet kialakításához.
Forrás: Jobcapital