Habár a hibrid munkavégzésnek jövője van, azért nem szabad megfeledkezni annak nehézségeiről sem. Érkezünk az előnyök felsorakoztatása mellett a kihívásokkal is.
A koronavírus-járvány idején tombolt a home office tanulás és munkavégzés és meggyőződésünk volt, hogy amint visszatérhetünk a régi életünkbe a korábban megszokott munkaforma is visszatér, a home office ideje lejár. Csakhogy mindez megmaradt. Az utóbbi években robbanásszerűen terjedt el a hibrid munkavégzés modellje, amely ötvözi az irodai jelenlétet az otthoni munkavégzéssel. A világjárvány alatt kényszermegoldásként bevezetett távmunka mára ugyanúgy a munkakultúra szerves részévé vált. Nicholas Bloom kutatása alapján a nagy multinacionális cégek mellett az aprócska vállalatok is tervezik a hibrid munkavégzés bevezetését. Mindezt azért, hogy az alkalmazottak megoszthassák az idejüket. Ez a munkaforma ugyanis lehetőséget kínál arra, hogy a munkavállalók kihasználhassák az irodában való tartózkodás – például a munkatársakkal való együttműködés – és az otthoni munkavégzés – az ingázás elkerülése – előnyeit.
A hibrid modell előnyei
Ami a hibrid munkavégzés mellett szól, az mindenképp a rugalmasság, ugyanis ebben az esetben a dolgozók dönthetnek arról, mikor és hol dolgoznak hatékonyabban. A dolgozók szabadabban alakíthatják ki saját munkaritmusukat, aminek következtében nőhet a produktivitás (feltéve, hogy a dolgozó önmenedzsmentje jól működik).
Már említettük az ingázással járó időspórolást, amely jó a munkavállalónak és a munkáltatónak is. Vagyis idő- és költségmegtakarítást is eredményez. Figyelembe kell venni azt az előnyt is, hogy a cégek földrajzilag távolabb élő munkavállalókat is alkalmazhatnak.
A home office és a személyes jelenlét vegyes alkalmazása során a dolgozók kiegyensúlyozottabban élhetik meg a munka-magánélet határát.
A hibrid modell lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok újraértelmezzék a munkakultúrát. Vagyis a vezetés kevesebb kontrollal engedi dolgozni az alkalmazottakat és ez megnövelheti a munkavállalók önbizalmát.
A távoli munkavégzés arra is ösztönözheti a dolgozókat, hogy az eszközhasználati és digitális kommunikációs készségeiket fejlesszék. Hosszú távon ez versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon.
Rejtett buktatók
Bloom kutatása arra is rávilágított, hogy az online, videohívásos találkozók, megbeszélések során nehézségek is tapasztalhatók. Főleg akkor, ha egyidejűleg többen csatlakoznak a beszélgetéshez. Amíg személyes jelenlét során sokkal jobban tudunk figyelni a munkatársak vizuális jelzéseire, gesztusaira, ez online módon nem teljesül maradéktalanul. Minél többen csatlakoznak egy meetinghez, annál kisebb ablakokban láthatók a jelenlévők és így még nehezebb érzékelni a többiek mimikáját, gesztusait. A jobb hívásminőség érdekében történő mikrofon kikapcsolása pedig akadozó kommunikációt eredményez.
A hibrid csapat irányítása sem egyszerű, hiszen a dolgozók egy része távol van, míg a többiek az irodában és akik távolról kapcsolódnak be a beszélgetésbe, kirekesztettnek érezhetik magukat. Az irodában dolgozók egy ilyen megbeszélés után is együtt kávézhatnak, beszélgethetnek és mélyebb kapcsolódás alakulhat ki köztük, mint azokkal, akikkel kevesebbet találkoznak.
A nem egyidejű jelenlét félreértésekhez vezethet, hiszen azok, akik gyakrabban vannak bent az irodában, informálisan több kapcsolódási lehetőséget kapnak. Ennek köszönhetően kettéválhat a munkavállalók társadalma és ez a csapatmunkát ássa alá.
A jelenlét alapú megítélés még erős a vállalati kultúrában, így a távolról dolgozók gyakran érzik úgy, hogy esélytelenebbek a ranglétrán való haladásban.
Habár kedvelt munkaforma a hibrid modell, de nem mindenki rendelkezik ideális otthoni munkakörnyezettel, emellett a folyamatos online jelenlét hosszabb távon mentálisan is kimerítő lehet.
Így lehet sikeres
Attól és úgy lesz sikeres, hogy mennyire tudatosan és következetesen alakítják ki azt. A vezetőség felől mindenképpen egyértelmű irányelvek szükségesek a home office és irodai napokra is. Kulcsfontosságú tényező, hogy mindenki ugyanolyan információhoz és lehetőségekhez jusson bárhonnan is dolgozik. Szükségesek a megfelelő digitális eszközök és biztonságos rendszerek ahhoz, hogy igazán működőképes lehessen a rendszer. A vezetőknek is hibrid módon kell dolgozniuk, hogy hitelesen képviseljék a rendszert.