Sokan büszkék rá, hogy egyszerre több dolgot is tudnak végezni, és mindet megfelelő minőségben. A multitasking a modern munka szimbóluma lett. Tényleg tudunk egyszerre több mindenre teljes értékűen figyelni?
A digitális munkakörnyezetben természetessé vált, hogy egyszerre több dologgal foglalkozunk. Csörög a telefon, miközben e-mail is érkezett, így arra is rákattintunk, miközben a vonal másik végén csacsog valaki hozzánk. Megnyitott böngészőfülek, folyamatos értesítések, párhuzamos feladatok, amelyek azt az érzést keltik bennünk, hogy hatékonyak vagyunk.
Valójában azonban nem multitaskingolunk, hanem gyorsan váltogatunk a feladatok között és egyáltalán nem biztos, hogy bármelyikre is 100%-san koncentrálunk.
Az agyat nem multitaskingra tervezték
A kognitív pszichológia szerint az emberi agy korlátozott figyelmi kapacitással bír. A Clifford Nass által vezetett kutatások kimutatták, hogy akik gyakran figyelnek egyszerre több feladatra is, azok nehezebben szűrik ki a zavaró ingereket, rosszabbul váltanak feladatok között és ez bizony a teljesítményükben is megmutatkozik. Ennek fényében a multitasking nemhogy nem tesz hatékonyabbá, de még árthat is.
Váltási idő
Amikor egyik feladatról a másikra váltunk, az agyunknak idő kell az átálláshoz. Ez azt jelenti, hogy az egyik munkát megszakítjuk, hogy egy másikra figyelhessünk, de ez a váltás minden alkalommal csökkenti a koncentrációt, megnöveli a hibázás lehetéségét és így ronthatja a teljesítményt. Időt és mentális energiát is veszítünk azzal, hogy csapongunk a feladatok között.
Hatékonyság!?
Mégis úgy érezzük, hogy jól működünk, hiszen folyamatosan aktívak vagyunk, a napi feladatok egy részét párhuzamosan végezzük. Azt az illúziót kelti ez bennünk, hogy jól haladunk. Ha pedig ilyen jól halad a munka, miért ne válna ez általánossá?
Csakhogy sem időben, sem minőségben nincs garancia arra, hogy a végeredmény jobb. Sőt, ha napi szinten így zajlik a munkavégzés az a felszínesebb gondolkodáshoz, a kreativitás csökkenéséhez és a nagyobb hibázási lehetőséghez vezethet. Ez a hiba különösen kiütközhet komplexebb feladatok esetén.
A multitasking tehát lehet egy tévút, hiszen azt az érzést kelti a dolgozóban és a környezetében is, hogy minden jól halad. Persze, a multitasking nem mítosz, valóban létező, de ez olyan esetekben igaz csak, amikor a feladatok automatizáltak és nem igényelnek koncentrációt.
Multitasking igenis létezik, csakhogy komplex és odafigyelést igénylő munkában egyszerűen kivitelezhetetlen. Az agyunk ugyanis nem párhuzamos működésre, hanem fókuszált figyelemre van optimalizálva. És bár a több feladat egyidejű kezelése hatékonynak tűnhet, valójában a minőség rovására megy.