Globálisan a munkavállalók 65 százaléka nem fizet nyugdíjjárulékot, Magyarország az Európai Unión belül sereghajtónak számít a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal – derül ki a PwC legfrissebb elemzéséből.
Világszerte a 26-35 év közötti munkavállalók körülbelül 79%-a, mintegy 2,2, milliárd ember egyáltalán nem tesz félre nyugdíjas éveire. Sajnos a magyarokra sem jellemző az öngondoskodás: a KSH közvéleménykutatási adatai alapján a munkaképes lakosságon belül csak 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása – a negatív listán az Unióban hazánk a 22.-ik helyen áll.
„A magyarok elsősorban az államtól várják a nyugdíjukat, amelynek várható összegét két dolog határozza meg: egyrészt az átlagfizetés 1988-tól, másrészt pedig a munkaviszonyban, más kereső tevékenységgel eltöltött idő. Városi legenda tehát az, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt évben megkeresett bérek alapján kapunk nyugdíjat” – mutat rá Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója.
A kiemelkedően magas fizetésből élők gyakorlatilag bármekkora összegű nyugdíjat megszolgálhatnak, mivel 2013-tól nincs a járulékfizetésnek felső határa Magyarországon. Előtte legfeljebb évi 7-8 millió forintos jövedelemig kellett nyugdíjjárulékot fizetni, és így az állam által adott nyugdíjaknak is volt egy felső határa. Azóta azonban a kiemelkedően magas bérek után is kell járulékot fizetni, így az érintettek „szupernyugdíjakra” válhatnak jogosulttá.
Az érem másik oldala azonban elég sötét, hiszen a nyugdíjrendszerünk extra alacsony nyugdíjakat is eredményezhet. Ha valaki egész életében a minimálbérnek megfelelő összeget keresett, akkor a nyugdíja is ennek megfelelő lesz. Ez különösen a kisvállalkozók – és kiemelten a 420 ezer katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) adóalanyok – számára jelent gondot, mivel ők törvényesen fizetnek a minimálbér vagy még alacsonyabb összeg után járulékokat, miközben vállalkozásukból felvett osztalékból élnek. Az osztalék után nem fizetnek járulékot, így nyugdíjra sem jogosultak.
E csoport számára különösen nehéz váltás lesz a nyugdíjaskor elérése, mivel a nyugdíjuk a korábbi osztaléknak csak egy részét, gyakran csak a töredékét fogja fedezni. Például a 2021. évi szabályok alapján egy havi 50 ezer forintot kereső katás adóalany csak annyi nyugdíjat szolgál meg, mint egy havi 102 ezer forintot kereső munkavállaló, ráadásul évente csak 7,3 hónap szolgálati időt szerez. Ezért a katás adóalany vállalkozók nyugdíjjogosultsága minimális lesz. Aki tehát nem gondoskodik idős éveiről, az a nyugdíjba vonulás után egyszerűen megélhetési okokból sem adhatja majd fel a munkáját.
#nyugdij #ber #jarulek #ongondoskodas