A közelmúltban láttak napvilágot a 2023/24-es tanév felvételi időszakának ponthatárai a felsőoktatásban, amelynek apropójából a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyik adjunktusával, Dr. Rácz-Putzer Petra Eszterrel készített interjút a FERLING Kft. a kar kereskedelem-marketing alapszakával, valamint marketing mesterszakával kapcsolatban.

Mennyire “trendi” manapság marketinget tanulni? Mennyire népszerű a szak és milyen erős jelentkezők jönnek?

Nagy a verseny, így még nagyobb öröm, hogy marketinget tanulni „trendi”, sok hallgatója van a kar marketingfókuszú szakjainak. Mind az alapképzésünk, mind a mesterszakunk népszerű: a felvételi pontszámok az alapképzésen folyamatosan nőnek, míg a mesterképzés esetében stabilak. Ugyanis ott már hosszú évek óta az a tapasztalat, hogy legjobbak, kifejezetten erős jelentkezők érkeznek hozzánk mind a nappali, mind a levelező képzésünkre.

Milyen készségeket sajátíthatnak el a hallgatók a két képzésen? Mivel foglalkozik egy marketinges, hogyan tudják hasznosítani a munka világában a karon szerzett készségeket?

A képzés során a hallgatók többek között megtanulják miként működik a reklám világa, hogyan érdemes egy márka számára kommunikációs kampányt tervezni, miként lehet növelni az eladásokat az értékesítési csatornában, miből áll egy versenytárselemzés, miképp szervezhető és bonyolítható le a marketingkutatás, hogyan szervezhető a kkv-k marketingtevékenysége, hogyan működik a digitális marketing, miképp lehet online kampányokat tervezni, melyek azok a marketingpszichológiai szempontok, amiket fontos figyelembe venni, a mesterképzésen végzettek már nem csak kampányban, hanem stratégiában gondolkozva képesek a marketing egyes területeihez kapcsolódó stratégiák kidolgozására.

Kicsit általánosabban a marketing bármely területén is helyezkedik el később a hallgató, a problémafelismerés, a megoldás- és piacorientált és rugalmas gondolkodás, a hatékony írásbeli és szóbeli kommunikáció és a rendszerben való gondolkodás mind olyan készségek, amelyekre szüksége lesz és amelyeket a különböző kurzusok során elsajátítanak, s melyekhez kapcsolódóan elméleti tudást is gyűjtenek. A marketinges ugyanis pont ezzel foglalkozik egy-egy terület (stratégia, termék, ár, csatorna, kommunikáció) kapcsán, képes azonosítani és feltárni, megérteni a problémát, megtalálni a megoldásához szükséges alternatívákat, kidolgozni a lehetséges terveket és kiválasztani a legmegfelelőbbet, majd ellenőrizni, sikeres volt-e a végrehajtása. A kurzusok során olyan oktatásmódszertani megoldásokkal dolgozunk, amelyek lehetővé teszik, hogy az elméleti tudás átadása mellett, amely ugyanúgy fontos az előbbi folyamathoz, az említett készségek fejlesztése is megtörténjen.

Mivel nyújt többet egy mesterképzés, mint egy alapképzés? Érdemes-e tovább tanulni?

A mesterképzésen a kisebb csoportméret lehetővé teszi az adott probléma mélyebb tárgyalását, a tartalmasabb projekteket, illetve itt alakítható ki a stratégia gondolkodás képessége, míg az alapképzés esetében inkább taktikai elemekkel ismerkednek a hallgatók. Sokszor használom azt a hasonlatot, hogy az alapképzésen megtanítjuk miből épülhet fel egy ház, de nem sajátítják el, hogyan lehet adott anyagkészletből különféle házakat, s ezek közül a lehető legjobb házat felhúzni. Látnak egy lehetséges tervrajzot, ami azonban nem mindig jelent majd jó megoldást, s újratervezésre van szükség. Ezért fontos a mesterképzés.

Ezen kívül a mesterképzés teret nyit más minőségű oktató-hallgató kapcsolatnak. Az előbb említett okok miatt több párbeszédre, mélyebb eszmecserére van lehetőség, amelyből nem csak a hallgatók, de mi oktatók is viszünk magunkkal. A szimbiózis valószínűleg túl erős kifejezés lenne, de a mesterképzésen sokkal több a kérdés, a problémafelvetés a hallgatók részéről, amelyek elősegítik a magasabb szintű diskurzust és a csoportnak köszönhetően ezáltal sokkal többet tudunk kihozni a kurzusokból.   

Milyen ponthatárok voltak idén a két említett szakon és hány hallgató nyert felvételt rájuk?

A kereskedelem és marketing alapszak esetében a ponthatárok minden évben magasabbra és magasabbra kúsznak. Ebben az évben 410 és 334 pont volt az alapszakos állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzések felvételi pontszáma, s összesen 90 főt vettünk fel. Az utóbbi években ez a jellemző csoportméret, 40-50 fő körüli létszámban nyernek felvételt a hallgatók az állami, valamint a költségtérítéses helyekre is.

A mesterkézpések esetében nem ez a fő jelentkezési időszak, mert normál esetben 7 félév alapképzés után, keresztfélévvel kezdenek. A levelező és a nappali mesterszakon is jellemzően 10-20 fős közötti csoportokkal indulunk. Az is látszik, hogy a megújult mesterképzésekre egyre nagyobb az érdeklődés. A pontszámítás itt más típusú, a maximálisan elérhető 100 pontból 90 pont körül alakul a ponthatár.

Mik a tapasztalatok a cégek, munkaadók részéről: mekkora arányban van „kereslet” a mesterképzést is elvégzőkre?

A visszajelzések alapján előnyt jelent a mesterdiploma, a saját felméréseink alapján a hallgatók úgy vélik, több évnyi előnyt jelent a szakmai előremenetelben, magasabbról kezdhet, gyorsabban haladhat a mesterdiplomával. Ugyanakkor az is sokszor elhangzik, hogy a vállalatok a gyakorlat mielőbbi megszerzését preferálják, de erre nyújt áthidaló megoldást az új mesterképzés (akár 1 év alatt elvégezhető, heti 2 napra tömbösített órákkal), mert nem marad le, aki ezt választja, sőt, a tanulmányokkal a vállalati munka is összeegyeztethető. Mind a vállalatok, mind a hallgatók pozitívan állnak a megújult mesterképzés tantervéhez.

Vannak-e pályakövetési adatok arról, hogy a szakmában el tudtak-e helyezkedni a volt hallgatók?

Igen, jellemzően szakmájukban helyezkednek el a DRP kutatások alapján nagyjából 1 hónap alatt. A marketing igen színes és széles terület, a kutatástól a marketingkommunikáción és egyéb online és offline megoldásokon át a márka- vagy épp termékmenedzsmentig számos (állás)lehetőséget kínál.

Mik a legfrissebb trendek a marketingben és ezek hogyan jelennek meg a képzésben?

Ennek hiánytalan felsorolása lehetetlen lenne, így inkább a teljesség igénye nélkül említek párat. Ami nagyon egyértelmű, az a digitalizáció, s ez a képzésben nem csak a blended megoldások formájában jelenik meg, hanem a kurzuskínálatban is. Minden képzési szinten tanulnak a hallgatóink online marketinget, mesterképzésen digitális stratégiáról, platformokról van szó elsősorban, alapképzésen pedig a legfontosabb hirdetési rendszereket, működési mechanizmusokat ismerhetik meg. Emellett a fenntarthatóság, ESG (CSR), az omnichannel marketing, az új kutatási, valamint adatelemzési módszerek, a felelősségvállalás (pénzügyi felelősségre vonhatóság – marketingmutatók ismerete) mindegyike úgynevezett „hot topic”, illetve mindegyikre kurzus is épül a megújult tantervben. Most pedig már minden oktatónk valamilyen szinten foglalkozik az MI (mesterséges intelligencia) kérdéskörével is, hiszen ez megkerülhetetlenné vált az elmúlt évben.