Folytatódik a trend, a kata adózást egyre kevesebben választják, miközben a társas vállalkozások alapítása növekvő dinamikát mutat az Opten kutatása szerint.
Az új, ma elfogadott törvény pedig végképp „betesz” ennek az adózási formának, amely javarészt a „fehér” önfoglalkoztatást tette lehetővé több százezer céges és egyéni vállalkozásnak.
Nem egészen egy hónapja már írtunk a tendenciáról, szintén az Optenre hivatkozva.
Nyilvánvalóan minden, ilyen jellegű adózást érintő jogszabályváltozás radikálisan felforgatja az érintett vállalkozások életét, működését.
Nyilvánvalóan mindenkinek, lehetőségei szerint részesülnie kell a közteherviselésből, és az úgynevezett „potyautas-effektust” kerülni kell, hiszen az adókból finanszírozza az állam a közszolgáltatásokat, az oktatást, az egészségügyet, a közrendvédelmet stb.
A jelentős többség márpedig becsületes adózó
Ezzel együtt érthetetlen a visszaélésekre történő hivatkozás, hiszen az online számlázási rendszer bevezetése óta szinte transzparens a vállalkozások „élete” a NAV számára. Például ha egy katás egyéni vállalkozó egy éven keresztül, minden hónapban ugyanannak a Kft.-nek számláz 1 millió, vagy akár 960 ezer forintot, mondjuk szoftverfejlesztésről, egyértelmű a bújtatott foglalkoztatás esete. Ebben az esetben a NAV-nak „kutyakötelessége” ellenőrizni a megbízót és az egyéni vállalkozót is. Mindez pedig könnyen ellenőrizhető.
A jelentősen nagy többség azonban becsületes adózó, akik pont azért választották a katát, mert nincsen túlbonyolított adminisztráció, tervezhető a havi adózás mértéke és több megbízóval dolgoznak együtt, amelyek a magas adóék miatt nem feltétlenül foglalkoztatnák az egyéni vállalkozót, ugyanakkor annak munkájára szüksége van.
Még bonyolultabb például a tervezők, mérnökök helyzete, akik már a 3 milliós értékhatárt is nehezen élték meg, hiszen egy-egy nagyobb tervezési megbízás könnyen átcsúszhat ezen az értékhatáron.
Érthetetlen a sietség…
Még májusban írtunk arról, a Pénzügyminisztérium közleményre hivatkozva, hogy mintegy 460 ezer katás vállalkozás működik az országban, és ebből 426 ezer egyéni vállalkozás. Egy ilyen, nagyszámú vállalkozói kört érintő döntéshez sokkal alaposabb előkészítés lett volna szükséges, nem beszélve a változás szeptemberi-októberi dátumáról.
A nyári uborkaszezon közben kell most nemcsak a megbízott katás vállalkozásoknak, hanem a munkáltatóknak is „újragombolniuk” együttműködéseiket, ami a nyaralást, a pihenést fogja radikálisan megszakítani. Márpedig ez senkinek sem jó.
Zámbori Bíró Tamás
lapigazgató-főszerkesztő
A Ház módosította a kata szabályait
Az eddiginél magasabb, 18 millió forintos bevételi értékhatárig alkalmazható a jövőben a kisadózó vállalkozók tételes adóját, vagyis a katát. A módosításról 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett szavazott kedden a Ház, kivételes eljárásban.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új kata megszünteti a visszaéléseket, emellett kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak – közölték.
Ezért a jövőben az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, termékeket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Ez alól csak a taxis személyszállítást végzők képeznek kivételt.
Az új kata szabályai szeptember 1-jétől lépnek hatályba, az új kata választásáról szóló nyilatkozatokat szeptember 25-éig nyújthatják be az adóhivatalhoz az érintettek.
Akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.
A tételes adó mértéke továbbra is havi 50 ezer forint, megszűnik azonban az a lehetőség, hogy 75 ezer forint befizetésével az ellátási alap is emelkedik.
Az adózási formát a jövőben csak egyéni vállalkozók választhatják.
Forrás: MTI
Az Opten mai sajtóközleménye pedig alább.
Új időszak jelei a hazai cégvilágban: harmadával kevesebb az új egyéni vállalkozó, a társas vállalkozások száma viszont újra növekedett júniusban
2659 társas és 5193 egyéni vállalkozás jött létre 2022 júniusában, bár a különbség egyelőre igen jelentős, de a trend a társas vállalkozások további növekedését vetíti előre – tájékoztatta portálunkat az Opten.
2022 júniusában csupán 5193 új egyéni vállalkozó bejegyzés történt Magyarországon, ami 30 százalékkal alacsonyabb az elmúlt években megszokott havi értékeknél. Ezzel a 6 évvel ezelőtti szintre esett vissza az egyéni vállalkozó-bejegyzések száma. A csökkenés egyértelműen a KATA szigorítással kapcsolatos várakozásoknak köszönhető. Ezzel együtt még mindig sokkal több az új egyéni vállalkozó, mint a társas vállalkozás, cégalapításból ugyanis csak 2659 került közzétételre június hónap során. A júniusi cégalapítási érték ugyan 10 százalékkal alacsonyabb, mint a 2020-as rekordmagas cégbejegyzési értékek, de az egy igen zavaros időszak volt a koronavírus első hullámát követően. A COVID előtti normál időszakhoz mérten a cégalapítások magasnak számítanak, és ha a KATA szabályok ténylegesen is változni fognak, a társas vállalkozások száma újra komolyabb növekedés elé nézhet.
Az elmúlt 2 évet nézve is igen látványosak a júniusi adatok. Az újonnan induló egyéni vállalkozók száma nagyságrendileg arra a szintre esett vissza, mint a koronavírus első hullámakor volt. Az egyéni vállalkozók száma jellemzően csak az év utolsó hónapjában szokott ennyire visszaesni, de az egyértelműen szezonális hatásoknak köszönhető, az év utolsó hónapjában ugyanis már nem igazán éri meg egyéni vállalkozást indítani a különböző költségek miatt, és az adminisztráció sem olyan gördülékeny már decemberben. A nyári hónapok ugyanakkor jellemzően erősek szoktak lenni egyéni-vállalkozás bejegyzése szempontjából, így a mostani alacsony értékek egyértelműen a KATA szigorítással kapcsolatos híreknek köszönhető.
A társas vállalkozások alapításait és megszűnéseit elemezve is kirajzolódik egy új fejlemény. A koronavírus előtti években a társas vállalkozások száma csökkenőben volt, a megszűnések száma hónapról hónapra meghaladta az újonnan bejegyzett társas vállalkozások számát. Ez a trend a koronavírus különböző hullámai alatt jelentősen felborult. Egyrészt azért, mert az egyik megszüntetésre irányuló eljárástípus hivatalosan befagyasztásra került, másrészt sokan próbálkoztak új vállalkozás indításával a válság hatására vagy kényszerhelyzetből, vagy új lehetőségek után kutatva. A koronavírus okozta gazdasági és jogszabályi változások már lecsengtek, de az adatok alapján nem tért vissza a 2020 előtti időszak a cégalapítások és cégtörlések tekintetében. A cégtörlések száma a korábbinál valamivel alacsonyabb szinten látszik állandósulni, a cégalapítási értékek pedig magasabbak a koronavírus előtti időszaknál.
A megszűntetésre irányuló eljárások között továbbra is a kényszertörlési eljárások dominálnak. Június folyamán 2019 kényszertörlési eljárás került közzétételre, ami az összes megszüntetésre irányuló eljárás 61 százaléka. A kényszertörlések száma az elmúlt évek adatait nézve összességében megszokottnak mondható, de abszolútértékben természetesen nagyon magas, hiszen ezek többnyire magára hagyott vállalkozások, és ekkora tömegben nem festenek túl jó képet a hazai cégvilágban. Végelszámolási eljárásból 942 darab indult június folyamán, ami ugyan mintegy 30 százalékkal magasabb, mint az elmúlt 3 hónap értékei, de még benne van az eljárástípus megszokott ingadozási sávjában. Felszámolási eljárásból csak 324 indult a hónapban, ami viszonylag alacsony értéknek számít. Magyarországon év eleje óta csökken az újonnan induló felszámolási eljárások száma, ami igen bíztató jel, különösen azt figyelembe véve, hogy mind a COVID előtti, mind a COVID alatti időszakhoz képest alacsony a jelenlegi felszámolási arány.
Összességében az év második felében a hazai társas vállalkozások számának növekedése várható, éves szinten 30 ezer fölötti cégalapítás is valószínűsíthető. Ezen felül, ha az egyéni vállalkozók nagyobb aránya terelődik át a cégek irányába, akkor az is elképzelhető, hogy a 2021-es – igen magas, rendkívüli értéknek számító – 34 ezer cégalapítási értéknél is több új társas vállalkozás jön létre 2022 során.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) júniusi értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Tolna és Veszprém megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.
Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
Zala | 37 | 27 | 6 | 7,71% |
Tolna | 34 | 11 | 5 | 7,83% |
Veszprém | 66 | 25 | 1 | 8,67% |
Baranya | 66 | 39 | 8 | 8,68% |
Vas | 29 | 31 | 3 | 8,71% |
Somogy | 45 | 30 | 15 | 8,88% |
Bács-Kiskun | 73 | 64 | 19 | 8,89% |
Csongrád-Csanád | 62 | 50 | 13 | 8,97% |
Hajdú-Bihar | 87 | 55 | 6 | 9,52% |
Békés | 40 | 27 | 7 | 10,36% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 91 | 33 | 23 | 10,45% |
Komárom-Esztergom | 59 | 46 | 4 | 10,97% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 94 | 68 | 11 | 11,20% |
Pest | 379 | 359 | 28 | 11,37% |
Heves | 46 | 38 | 8 | 11,48% |
Nógrád | 32 | 12 | 8 | 11,88% |
Győr-Moson-Sopron | 117 | 74 | 27 | 12,07% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 59 | 36 | 6 | 12,41% |
Fejér | 106 | 76 | 4 | 13,88% |
Főváros | 1137 | 1123 | 122 | 15,39% |
ÖSSZESEN | 2 659 | 2 224 | 324 | 10,47% |
Forrás: Opten
Fotó: Envato