Ebben a cikkben a modern társadalom állandó maximalizálásra való törekvését vizsgáljuk. A fő kérdés az, hogy mi történne, ha ahelyett, hogy a legjobbra törekednénk, inkább az “elég jó” mellett döntenénk.
A kapitalizmus állandó mozgásban tart
A modern kapitalizmusban folyamatosan arra ösztönöznek bennünket, hogy többet dolgozzunk, többet fogyasszunk, és mindig a legjobbra törekedjünk. Az emberek úgy érzik, hogy mindent optimalizálni kell – a nyaralástól a gyerekek oktatásáig, a háztartási kiadásoktól a karrierig. Ez a folyamatos nyomás azt eredményezi, hogy az emberek soha nem elégedettek, és mindig a következő cél felé hajtanak.
Thomas Curran, a London School of Economics pszichológia professzora szerint ez a jelenség az “érett kapitalizmus” tükröződése, ahol az emberek részüké tették a folyamatos munka és fogyasztás szükségességét, mint normális személyiségi és identitásbeli vonást. Már nem külső erők, mint a főnökök vagy politikusok kényszerítenek minket, hanem magunk tesszük ezt önmagunkkal.
Az “elég jó” élete
Avram Alpert, a “The Good-Enough Life” című könyv szerzője szerint az emberek természetüknél fogva vágynak arra, hogy hasznos tagjai legyenek a közösségeiknek. A kulturális értékek azonban meghatározzák, hogy mi számít jelentőségteljesnek. A gazdagság, hatalom és társadalmi státusz iránti vágy miatt az emberek nyomást éreznek, hogy elérjék ezeket a célokat, ami stresszt és elégedetlenséget szül.
A választás paradoxona
A választások bősége, amivel a fogyasztók nap mint nap szembesülnek, csak súlyosbítja ezt a nyomást. A túl sok választási lehetőség rossz érzést kelt az emberekben és frusztrációhoz, megbánáshoz, valamint elégedetlenséghez vezethet. Barry Schwartz pszichológus példája szerint régen kevesebb farmer közül választhattunk, most pedig a választásunk már nem csak arról szól, hogy “farmert akarok viselni”, hanem az identitásunkat is kifejezi.
A közösségi média hatása
A közösségi média tovább fokozza ezt a maximalizálásra való törekvést, mivel az emberek állandóan másokkal hasonlítják össze magukat. A másokkal való lépéstartás ma már nem csak a szomszédokra vonatkozik, hanem az egész online világra is, beleértve az Instagram influencereket és YouTube sztárokat is.
Az állandó verseny káros hatásai
Az állandó törekvés arra, hogy a legjobbak legyünk káros hatásokkal járhat. Egyes tanulmányok szerint ez a mentalitás aktiválja a szűkösség érzését, ami versengő hozzáállást vált ki, és növeli az esélyét annak, hogy az emberek erkölcstelen viselkedést tanúsítanak saját előnyük érdekében. Ez nem feltétlenül bűncselekményt jelent, de akár apró csalásokhoz is vezethet, például egy önéletrajz felnagyításához.
A verseny miatti stressz és kiégés
A verseny nemcsak erkölcsi dilemmákat okoz, hanem a jólétre is negatív hatással van. Egy 2023-as amerikai felmérés szerint a munkavállalók 77%-a számolt be munkahelyi stresszről az elmúlt hónapban. Még ha el is érjük a kívánt célt, a boldogságunk szintje gyorsan visszatér a normális szintre.
Az “elég jó” felé való törekvés
A HBR cikke is azt javasolja, hogy az emberek próbáljanak meg inkább az “elég jó” mellett dönteni, és ne ragaszkodjanak mindenben a tökéletességhez. Nem kell minden döntésnél a legjobbra törekedni – néha az “jó elég” is megfelelő. A maximalizmus és a perfekcionizmus csak akkor indokolt, ha az adott területen valóban fontos számunkra a tökéletesség, de a mindennapi életben érdemes lazábban venni a dolgokat.
Fogadjuk el az “átlagosságot”, és ne féljünk a középszerűségtől. Az emberek többsége az átlagos tartományba esik, és ebben is van valami megnyugtató. Nem kell mindig az élvonalban lenni, hogy boldogok legyünk, és néha a középút a legkiegyensúlyozottabb választás.