A nárcisztikus kifejezés bekúszott a közbeszédbe, és ma már könnyen minősítünk egyéneket, csoportokat vagy akár egész társadalmakat nárcisztikusnak. Sokan aggódnak, hogy a mai fiatalok nárcisztikusabbak, mint a megelőző generációk tagjai, és hogy a közösségi média uralta világban valóságos nárcisztikus járvány fut végig. Miközben az valóban igaz lehet, hogy az emberek napjainkban jóval inkább kifelé élik az életüket, mint korábban, szerencsére a valódi nárcisztikus személyiségzavar ritka állapot, és az előfordulási gyakorisága nem nőtt az elmúlt néhány évtizedben.
Nárcisztikus személyiségzavarról akkor beszélünk, ha a következő jellegzetességek közül legalább öt fennáll hosszabb időn keresztül:
- A saját fontosságról való nagyzoló érzés,
- Gyakori fantáziálás határtalan sikerről, szépségről, hatalomról,
- Az abban való hit, hogy különleges teremtmény, akit csak a hozzá hasonló emberek érthetnek meg,
- A túlzó mértékű csodálat és figyelem elvárása,
- Indokolatlanul különleges kedvező bánásmód elvárása,
- Kapcsolatai önzőség, mások kihasználása,
- Hiányzó empátia,
- Mély irigység mások iránt, vagy az abban való hit, hogy mások irigykednek rá,
- Gőgös, fennhéjazó magatartás.
Bonyolítja a képet, hogy legalább két típusáról beszélhetünk a nárcisztikus embereknek: egyik oldalról a nagyzoló és arrogáns grandiózusról, másik oldalról a túlzottan szerénynek és gátoltnak tűnő sérülékenyről.
Mi történik akkor, amikor egy valódi nárcisztikus ember vezetői pozícióba kerül?
Mert, hogy vezetői pozícióba kerül, és nem is ritkán! Ennek egyik fő oka, hogy a nárcisztikus személyiségzavar jellemzői gyakran nagyfokú hasonlóságot mutatnak a vízióval rendelkező, úgynevezett transzformáló vezetői stílussal, amelyre nagy szükség van főleg az olyan válságos időszakokban, mint amilyen a mostani járványhelyzet is. Sokan igénylik, hogy legyen valaki, aki határozottan előlép, és végtelen magabiztossággal azt mondja, hogy „Tudom a megoldást!”.
Vonzó egy csodálatra méltó, karizmatikus vezető, aki hajlandó kockázatot vállalni a siker érdekében, aki azt mondja, mint Steve Jobs, hogy „hagyjuk a tegnapon való rágódást, találjuk ki helyette inkább a holnapot!” A nárcisztikus személyiségjegyek – bár a kutatásokban gyakran keveredik, hogy a személyiségzavarról, annak egy enyhébb, ún. szubklinikumi verziójáról, illetve mindössze a nárcizmusra jellemző tulajdonságokról beszélünk -, kapcsolatot mutatnak az olyan objektív sikerességi mutatókkal, mint a vezetői pozíciók elérése és a magas fizetés.
A nárcisztikus emberek gyakran sikeresek, de a tragédiájuk is sokszor ebben rejlik: a csúcsra jutva sok vezető érzi, hogy egyedül marad, de ez a nárcisztikusok esetében szinte bizonyosan valóban így is van. A sikerhez vezető úton a működésük ugyanis végül mindenkit elüldöz vagy elpusztít az opportunista nyerészkedők kivételével (ők pedig csak addig maradnak, amíg a vezető képes sikeresen működtetni a műsort).
A nárcisztikus emberek első ránézésre sok kívánatos tulajdonsággal rendelkeznek
Megnyerőek és vonzók, sokszor jó humoruk van, és szinte mindig tele vannak szórakoztató, hihetetlen történetekkel. A kutatások szerint a nárcisztikus emberek nagyon ügyesek az első benyomások kialakításában, így hát nem is véletlen, hogy jól teljesítenek például az interjúk során. Vibráló magabiztosságuk erős küldetéstudattal társul: ők valóban hisznek abban, hogy meg fogják változtatni a világot, és egy ideig ezt másokkal is el tudják hitetni (erről Michael Maccoby sokat ír nárcisztikus vezetőkről szóló könyvében).
A felszíni csillogásról azonban hamar kiderül, hogy csak álca
A nárcisztikusok nem gondolnak senki másra magukon kívül, folyamatosan a figyelem középpontjában akarnak lenni, és minden lépésük csak azt a célt szolgálja, hogy imádják őket. A legkisebb negatív visszajelzésre indokolatlan mértékű agresszióval reagálnak. A valóban nagy, pozitív változásokat kiváltó vezetőktől a cél különbözteti meg őket: amíg a transzformáló vezető esetében a cél mindig valami nagyobb jó érdekét szolgálja, addig a nárcisztikus vezető esetében a nagyobb jó ő maga. A cikk folytatásában bemutatom pontosan, hogy mi történik egy nárcisztikus ember által vezetett szervezettel, és hogy miként lehet megakadályozni ezeket a negatív következményeket.
Szakértő: Dr. Szabó Zsolt Péter, munka- és szervezetpszichológus, WORRI