Betöltés ...A hosszú szünet utáni visszatérés
Már október közepétől (vagy talán még korábban) megkezdődik az ünnepekre hangolódás, amely olyan finom jelzésekkel érzékelteti közeledtét, mint a boltokban megjelenő csokimikulások és egyéb, a karácsonyt idéző jelképek, szimbólumok és a karácsonyi dalok. Decemberben visszavonhatatlanul az advent időszakába lépünk és immáron hivatalosan is készülhetünk az ünnepekre. A családi látogatások, a közös ebédek, vacsorák, a finomabbnál finomabb ételek közös elfogyasztása, az ajándékok kibontása, az élmények és a hangulat teszi annyira kedvessé ezt az ünnepet számunkra. Azt is tudjuk, hogy ezt az idillt le fogja váltani a kegyetlen január. Az a hónap, amely lehetne akár kedvelt is, de sokkal inkább tekintünk rá hangulatgyilkosként, amely megöli a pihenést, a jókedvet, az együttlétet.
A hosszabb pihenésre mindenkinek szüksége van, de gyerekként is megtapasztaltuk, hogy milyen rémes az iskola falai közé visszatérni a nyári szünetből. Nos, a felnőttek is valami hasonlót élnek meg, amikor a decembert felváltja a január. Az is ismert, hogy a pihenés segíti, hogy elkerüljük a depressziót, a kiégést és fel tudjunk töltődni élményekkel és rövidebb vagy hosszabb időre eltávolodhassunk a munkahelyünktől és a munkától. Csakhogy oda vissza is kell térni. Ha túl kevés időt kapunk a pihenésre az legalább annyira megnehezíti a visszatérést, mintha túl sok a szabadság. Ha ugyanis nem tudjuk kipihenni magunkat, akkor a stressz, a kialvatlanság, a motiválatlanság, az ingerlékenység is jelentkezhet. Érdekes azonban, hogy a hosszabb szünetből való visszatérés is eredményezhet hasonló tüneteket.
Hogyan éld meg a lehető legjobban a januárt?
Habár az évben több 31 napot számláló hónap van, te is érezted már úgy, hogy a január valahogy hosszabbnak tűnik, mint a többi hónap? Ezt az érzést az ünnepi kavalkád, a sok és sokféle program, a több napos szünet kelti bennünk és ezért is nehezebb visszatérni a munkába. Az sem segít, hogy a napos órák száma még mindig kevés, a téli időjárás szürkeséget ereszt ránk, ami miatt a természetben is kevesebbet vagyunk.
Semmiképp sem kell „belehalni” a januárba és nem is csak a túlélésre kell játszani. Annak tudatában, hogy egyszer minden véget ér, fogadjuk el, hogy az újév köszöntése után hamarosan vissza kell zökkennünk a régi kerékvágásba. Lehet széllel szembe menni és dacolni, de a lényegen ez mit sem változtat. Ahelyett, hogy duzzogunk a januárra, inkább álljunk neki optimistán. Amennyire csak lehet, vegyük lazábbra az év első hónapját. Habár kötelezettségeink és feladataink vannak, sok közülük határidős, amelyek betartása nagyon fontos, ám a fokozatosság elvét tartva óvatosan visszavezethetjük magunkat a szünet előtti megszokott életünkbe.
A munkahelyen követelményeknek kell megfelelni, ám ott is érdemes a határidős feladatokra koncentrálni. Tervezzük meg előre, hogy milyen feladatokat kell időre elvégezni, így átláthatóbbá válnak a feladataink és akár lazábbá is tehető a munkarend, mert utána pihenőt vagy lazább munkabeosztást is megengedhetünk magunknak.
Az év végi hajtással számos kötelező feladatot letudtunk, így talán a január akár lazább is lehet, ami pont jókor jön a szünet utáni visszatéréshez.
Ne feledkezzünk meg a pihenésről ebben az időszakban sem. Sőt, a társas kapcsolatainkra ekkor is legalább olyan nagy szükség van, hiszen energiát és lendületet kaphatunk számunkra motiváló személyektől. Lehet, hogy hideg van kint, de ez se akadályozzon meg abban, hogy számunkra kellemes programokon vegyünk részt.