Akár a kapcsolatainkról, egészségünkről, megélhetésünkről gondolkodunk, a bizonytalanság az egyik legmeghatározóbb érzés mindannyiunkban az utóbbi egy évben. A koronavírus-járvány hatására átalakuló munkaerőpiacon minden eddiginél fontosabbá vált a munkahelyek biztonsága: ennek érdekében a magyar dolgozók is komoly áldozatokat hajlandóak vállalni. Ennél is fontosabbnak tartják azonban a jelenlegi bérszínvonaluk megőrzését – többek között ez derül ki a Randstad Workmonitor felméréséből, amit 34 országban végeztek el.
A hazai munkavállalók körében kiugróan magas helyet foglal el a munkahelyek biztonsága. Míg globálisan a megkérdezettek 36 százaléka, Magyarországon a dolgozók 50 százaléka fejezte ki erre vonatkozó igényét. Itthon a bérgarancia jelentősége is nagy.
„Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a munkáról szóló elemzéseket, fontos látnunk, hogy hova ágyazódik be a téma. A munka két területen jelenik meg, egyrészt fontos a gazdasági vetülete, a másik a társadalmi beágyazottság. A munkát nem lehet az embertől függetlenül tárgyalni” – mondta a Munka világa című műsorban Dr. Sipos Norbert közgazdász.
„A munka meghatároz minket, mert a személyiségünket, az értékeinket is kifejezi. A Covid járvány alatt a céljaink őszinte megismerése vált fontossá, ami önmagunk megismerését is jelenti. Többen kezdtek el azon gondolkodni, hogy mi a fontos számukra – a család, a munka-magánélet egyensúlya, a biztonság, a fizetés. Kutatások igazolják, hogy akik külső értékeket – pénzt, pozíciót, presztízst, státuszt – követtek, azoknál sokkal magasabb volt a betegségek aránya, a depresszió, az elmagányosodás. Miközben azok, akik a munka örömét meg tudták tapasztalni, kiegyensúlyozottabbak voltak, védettebbek voltak a stressztől, és a váratlan körülményekre is jól tudtak reagálni.” – tette hozzá a szakember.
Magyarországon 59 százalékkal vezeti a preferált munkaadói értékek listáját a bér, míg Európa déli és keleti régióiban a dolgozók kétharmada szeretné jelenlegi fizetési szintjének garantálását munkaadója részéről.
„A bér sajátossága, hogy rugalmas. Az pedig, hogy mi, magyarok így viszonyulunk a bér kérdéséhez, a GDP hatása miatt is van. Illetve Magyarországon a pénzügyi tudatosság nincs túl magas szinten, emiatt kevesebb a megtakarításunk. Ha jön egy válság, szeretnék a béremhez hozzájutni, hiszen, ha nincs megtakarításom, amivel egy évig, félévig ki tudom pótolni az esetleg alacsonyabb bért, akkor pánik alakul ki.” – hangzott el a műsorban.
Az átképzésről a megkérdezett hazai dolgozók közel azonos mértékben válaszolták azt, hogy ez elsődlegesen a munkaadók vagy a kormány feladata, míg mindössze 14 százalék bízná ezt elsősorban a munkavállalókra – Európa nyugati felén ez utóbbi érték 25 százalék.
„Ha bármilyen munkához úgy állok hozzá, hogy kín, akkor nem azt nézem, hogy mi az én hozzáadott értékem cég, a vállalat, a szervezet számára, hanem azt, hogy nekem nehéz bemennem. Miközben úgy is lehet nézni a munkát, hogy mivel járulok hozzá a cég, és saját magam fejlődéséhez.” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy a megfelelő attitűd mind a munkavállaló, mind a munkáltató oldaláról meghatározó.
Hogyan hatott a járvány a munka jelentésére, jelentőségére? Mást jelent-e ma az alkotáshoz, önmegvalósításhoz való viszonyunk, mint egy éve? Lettünk-e tudatosabb munkavállalók? Tanultunk-e, és ha igen, mit a pandémia idején?
#pandemia #munkaeropiac #munka #flow #megtakaritas