A KSH adatai szerint az elmúlt tanévben mintegy 91 ezer sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek vett részt hazánkban óvodai, általános és középfokú oktatásban. A középfokú oktatásban tavaly tovább nőtt az SNI-tanulók aránya (5,9%), közülük a legtöbben szakközépiskolákban tanulnak, de szakgimnáziumban, gimnáziumban, szakiskolában és készségfejlesztő iskolában is foglalkoznak sajátos nevelési igényű fiatalokkal. Az SNI leggyakoribb okaként a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart jelölték meg. A szakiskolák és készségfejlesztő iskolák kivételével – ahol kizárólag a sajátos nevelési igényük miatt a többi tanulóval együtt haladni nem tudókat oktatják – a többi iskolatípusban szinte minden SNI-tanuló integrált oktatásban részesül. De miként zajlik az érintett fiatalok fejlesztése, milyen lehetőségeik vannak a továbbtanulással kapcsolatban?
A sajátos nevelési igényű gyermek olyan különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a következő zavarok valamelyikével küzd: mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar).
A köznevelés kiemelt feladata
Az iskola dolga, hogy segítse már az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztést, emellett vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeit. Mint ahogy az is, hogy teremtse meg az egyéni képességeikhez igazodó legeredményesebb fejlődésük elősegítését, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeit.
Az érintettek joga
Az SNI-s gyerek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, a megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Azt, hogy milyen oktatási intézményben tanuljon a speciális igényű gyermek, a szülő választja ki, figyelembe véve az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményét, valamint a gyermek, a család igényeit és lehetőségeit. A sajátos nevelési igényű gyermek az e célra létrehozott intézményben, csoportban, osztályban, vagy a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt is részt vehet az oktatásban, a megfelelő feltételek biztosításával. A tankötelezettség az SNI-s fiatalok esetében is annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét, de a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 25. életévét betölti. Ez pedig meghatározhatja a továbbtanulás lehetőségeit.
A munkába állás és a fejlesztés
Az SNI-s fiatalok részt vehetnek a szakiskolai oktatásban, ahol az intézmény a többi tanulóval a sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat felkészíti a szakmai vizsgára. A szakiskolában a Szakmajegyzékben meghatározott szakképesítések körében – a sajátos nevelési igény jellegétől függően – a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv szerint folyhat a szakképzés. A speciális szakiskolák vagy a készségfejlesztő speciális szakiskolák védettebb oktatást biztosítanak e fiatalok számára, ehhez a kis csoportlétszám és a fiatalokkal szembeni magas toleranciaszint is hozzájárul. A készségfejlesztő speciális szakiskolák a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára biztosítják az életkezdésre való felkészülést, illetve a munkába állást lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Ezek az intézmények nagy hangsúlyt fektetnek az életben közvetlenül hasznosítható önellátási képességek fejlesztésére is.
Szerző: K.T.
#sni #kepzes #szakoktatas #hatarnyoshelyzetuek #palyavalasztas