Külföldi felmérések szerint négy online vásárlóból három azt hiszi, hogy meg tudja különböztetni a komoly online kereskedőket a csalóktól, az online vásárlók több mint fele pedig azt gondolja magáról, hogy ki tudja szűrni a megbízhatatlan kereskedőket. Az internetes vásárlók mintegy 10%-a volt már online csalás áldozata, 8%-uknál pedig a személyazonosságukkal éltek vissza. És nem csak a 60 év felettiek esnek a csalók csapdájába.
Felhívnak telefonon és egy nagy bank ügyfélszolgálatosaként mutatkozik be a hívó, majd adategyeztetés miatt elkéri a bankkártyád számát, illetve a személyes adataidat. E-mailben kapsz egy levelet, amelyben a szolgáltatód (bankod) weboldalával, logójával (szinte) teljesen azonos felületen igen rövid határidejű fizetési felszólítás szerepel, esetleg adategyeztetés miatt elkérik az adataidat. Vagy a meglévő domainneveddel megegyező, de eltérő végű (.com vagy .eu) domain megvásárlására buzdítanak (nem kevés összegért), nehogy üzleti károd keletkezzen az azonos névhasználat miatt. A sort lehetne folytatni, szinte mindenki hallott már az online vagy internetes csalókról, akik könnyen be tudják húzni a kevésbé tájékozott vagy figyelmetlen áldozataikat.
Mind a weboldalak, mind a reklámok, a mobilapplikációk tekintetében érdemes óvatosnak lenni. Weboldalak esetén figyelmeztető jel lehet, ha hiányos URL-lel találkozunk és nélkülözik a https protokollt. Gyanakvásra adhat okot a sok helyesírási hiba (fordítóalkalmazással létrehozott szöveg) és a kevésbé jó minőségű, manipulált kép. Ha hiányzik a weboldalról az adott cég elérhetősége (e-mail-cím, postai cím, adószám), jobb elkerülni a vásárlást. Ha valami túl olcsó (és mellette kiváló minőségű), csak pozitív töltetű és vásárlásra ösztönző vevővélemények olvashatók az áru vagy cég közösségimédia-felületén, valószínűleg ebben az esetben is befolyásolt reklámmal akarják behálózni a vásárlókat. Ha valami igen népszerű, ott megjelenik a csaló változata, így van ez a mobilalkalmazásokkal is. Szinte minden ingyenes alkalmazásnak van egy másolata, amely általában vírust tartalmaz és képes ellopni a használója személyes adatait. Mindig ellenőrizzük az alkalmazás kiadóját, és semmilyen körülmények között ne adjunk meg személyes adatokat.
A csalók bevett fogása, hogy telefonhíváskor megpróbálják sürgetni a hívottat, minél előbb adjon választ az általuk tett ajánlatra. Mindig gondoljuk végig, időt hagyva magunknak, hogy az ajánlat valóban előnyös-e a számunkra. Nem árt utánanézni az ajánlatot tévő cégnek, az interneten biztosan találunk információt róla, hogy létezik-e, tényleg azt a szolgáltatást, terméket nyújtja-e, amellyel megkínáltak bennünket. Gyakran valamilyen nyereményjátékban való sikeres részvétellel hívnak fel bennünket, és a nyeremény kifizetéséhez kérik az adatainkat. Ne higgyünk a szép ígéretnek, még akkor sem, ha azzal a meggyőző érvvel állnak elő, hogy az IP-címünk alapján kerültünk be a kisorsolandók közé. Valószínűleg csak az adatainkat szeretnék megszerezni, esetleg a nyeremény elküldéséért cserébe a pénzünkre fáj a foguk. Sok esetben csalóka a telefonunk kijelzőjén megjelenő „valódi” telefonszám, amit a mai technikai körülmények között könnyedén tudnak manipulálni. Ha nem érezzük valódinak a hívást, mielőbb tegyük le a telefont, hiszen így is pénzt tudnak leszívni a számlánkról. Ugyanúgy mielőbb bontsuk a vonalat, ha automata szólal meg a hívás fogadása után. Jelentős körültekintést igényel az internetes bankkártyás fizetés is, bár a bankok bevezették a kétszintű biztonsági fizetési rendszert. Minden esetre igaz, ha nem vagyunk biztosak az alkalmazás használatát illetően, inkább ne kezdeményezzünk semmilyen tranzakciót.
Sajnos néha a legnagyobb óvatosság ellenére is csalás áldozatai lehetünk. Ilyen esetben az első lépés, hogy letiltjuk a bankkártyánkat (illetve a megfelelő hozzáféréseket), és mihamarabb jelentjük az esetet a rendőrségen. Minden ilyen alkalomkor változtassuk meg az adott felülethez, alkalmazáshoz kapcsolódó jelszavunkat, és a bankszámlánkhoz való hozzáférést is.
Szerző: K.T.
#adatbiztonsag #it #internetescsalok #onlinevasarlas