A munkaadói oldal képviselői számára a reálbérek megőrzése és a munkahelyek megtartása, a munkavállalói oldalon pedig a munkabérek reálértékének további növelése az elsődleges szempont a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalásokon – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán csütörtökön.
Nehéz a helyzet a munkaadóknak és a munkavállalóknak is
Mészáros Melinda, a Liga elnöke elmondta, a VKF munkavállalói oldalának tagjai – a Liga, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetsége – megegyeztek arról, hogy a bértárgyalások első fordulóján, november 24-én hány százalékos béremelési javaslatot képviselnek. A Liga a munkabérek reálértékének megőrzésére, javítására és ezáltal a dolgozói szegénység leküzdésére helyezte a hangsúlyt. A szakszervezet számára fontos a munkavállalók bruttó bérét terhelő járulékok – például a személyi jövedelemadó – csökkentése is, hiszen ezáltal a dolgozók nettó keresete nő.
Kiemelte, a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben még sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldal nem volt. A koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásai miatt még nem lehet tudni, hogy mi várható 2021-ben, illetve, hogy a járvány mely ágazatokat érinti majd hosszú távon a legkritikusabban.
A Fórumon a kormány képviselői, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek arról már megegyeztek, hogy a jelenlegi helyzetben egy éves bérmegállapodást kell kötni – mondta a Liga elnöke, aki ugyanakkor jelezte, ebben a megállapodásban véleményük szerint már azt is rögzíteni kell, hogy a következő években milyen szintre akarják emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot.
Nemigen várható béremelés, nehéz tárgyalásokra számítanak
Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke egy felmérés eredményei alapján elmondta, a vállalkozások bizonytalanok, nem tudják, hogy a járvány meddig tart és milyen további gazdasági hatásai lesznek, ezért béremelésben egyelőre nem is nagyon gondolkodnak. A szövetséghez tartozó vállalkozások foglalkoztatási problémákat nem jeleztek, hiszen a kiskereskedelmi szektor a válság egész ideje alatt működött. Számukra a nehézséget a járvány elleni védekezéssel összefüggő plusz költségek okozták.
Zs. Szőke Zoltán szintén nehéz tárgyalásokra számít, ugyanis szerinte a vállalkozásoknak a béremeléshez szükségük lesz a gazdaság kedvező változására, ezért nem is biztos, hogy január 1-től következik majd be a béremelés. Ugyanakkor megjegyezte, optimizmusra ad okot, hogy a vállalkozások egy része az igénybe vett foglalkoztatási támogatásoknak köszönhetően nem bocsátott el dolgozókat, valamint, hogy a kormány az idén júliusban a munkaadókat terhelő szocho mértékét 2 százalékponttal, 15,5 százalékra csökkentette.
A szövetség elnöke szerint mindezek hatására egyrészt a keresetek reálértékének a megőrzése, másrészt pedig minél több munkahely megvédése lehet a bértárgyalások alapja. Hozzátette, bizakodásra ad okot, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelezte, részt kíván majd venni a bértárgyalásokon, ez pedig azt jelzi, a kormány számára fontos ez az ügy.
Forrás: MTI
#ber #bertargyalas #munkaeropiac #minimalber #munkahely