Gyökeres változásokat indított el egy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány a magyar munkaerőpiacon. Csak a vendéglátásban, az idegenforgalomban kb. 400 ezer ember veszítette el a munkáját, rengetegen kényszerültek pályaváltásra, de az is látható, hogy vannak Covidálló ágazatok is. A Profession állásportál felmérésben vizsgálta a munkáltatók és a munkavállalók megváltozott körülményekhez való alkalmazkodását, ennek tapasztalatairól A Covid-19 hatása munkáltatói és munkavállalói szemmel című előadásában Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója számolt be a portál online rendezvényén.
A munkaerőpiacon az elmúlt években egyértelműen a munkavállalók kerültek jó pozícióba, egyre több lett az állás, a munkavállalók létszáma a külföldre költözők miatt vagy stagnált vagy csökkent, a bérek pedig folyamatosan emelkedtek. Ezek hatására a munkavállalókban kialakult egy olyan érzés, hogy bármikor tudnak jobb munkát találni néhány nap alatt, így a cégeknek sokkal több energiát kellett fektetniük a jó kvalitású emberek megtalálásba.
Természetesen a rövidtávú hatások, mint pl. az éves szezonalitás, a nyári szabadságolások, a karácsony előtti felfokozott tempó a kereskedelemben befolyásolják a munkaerőpiacot, mint ahogy a hosszú távú hatások is, azaz pl. a mobilitási hajlandóság vagy az öregedő társadalom. Utóbbi miatt nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában minden évben egyre többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek, ezért szűkül a választási lehetőség. Közben folyamatosan kell számolni a hiányszakmákkal, mint pl. az informatikával. A rövidtávú és a hosszú távú hatások közé érkezett tavaly a Covid, amely gyökerestől forgatta fel a munkaerőpiacot. Nagyon sok ember veszítette el a munkáját egyik napról a másikra, ha csak a vendéglátásra, az idegenforgalomra és a kapcsolódó iparágakra gondolunk, Magyarországon ez mintegy 400 ezer embert jelent. Ennyi munkavállalónak kellett arról gondoskodnia, hogy miből él meg másnap, miközben cégek zártak be és váltottak teljesen más működési módra.
Vannak iparágak, melyeknek kifejezetten jót tett a Covid
A Profession azt vizsgálta, hogy mi is történt valójában. Éves szinten a Profession.hu 15 ezer vállalkozással dolgozik együtt, a legkisebbektől a legnagyobbakig, vidéken, Budapesten és külföldön egyaránt, és több millió önéletrajz, jelentkezés megy át a rendszereiken. Ezekből pontosan látni, hogy mi történik a piacon. Egy saját mutatószám alapján meghatározták, hogy mely iparágak váltak leginkább Covidbiztossá: ilyen volt az egészségügy, az informatika és az építőipar. Az egészségügyre óriási teher nehezedett a járvány időszakában, az informatikában továbbra is nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ezt abból is le tudták mérni, hogy az informatikai álláshirdetések számában nem volt visszaesés, míg a vendéglátásban ez 100%-os volt. Erősen Covidállónak bizonyult az építőipar is, ez a szektor komoly támogatásokat kap, az építkezések nem állnak meg, sőt az állam tovább bátorítja ezeket, így nagyon sok embert tud felvenni ez az ágazat.
A vizsgálódás a munkavállalókkal kapcsolatos változásokra is kiterjedt. Amikor sok ezer ember egyik napról a másikra elveszíti a munkáját, a megélhetését, adott esetben egy családban több kereső is jövedelem nélkül marad, akkor gyors megoldásra van szükség. A szakemberek azt látták, hogy mivel ilyen helyzetben sem idő, sem pénz nincs átképzésre, elsősorban azok az állások pörögtek fel, ahol gyorsan lehetett munkához jutni, tipikusan ilyenek voltak a kereskedelmi állások, pl. a bolti eladó, vagy a fuvarozásban, az e-kereskedelemben adódó lehetőségek, ezek szép számban várták a jelentkezőket.
Az újranyitás egyik kérdése: mi lesz a betöltetlen helyekkel a támadott szektorokban?
Ma is rengeteg ember dolgozik más iparágban, mint a járvány előtt, és joggal adódik a kérdés: vajon mi lesz az újranyitáskor, visszamennek-e a vendéglátásba, az idegenforgalomba, a kapcsolódó iparágakba, akik közben máshol helyezkedtek el. És ha nem mennek vissza, ki fogja betölteni az utánuk hagyott űrt? Nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat sem, akik külföldről kényszerültek hazajönni, mert megszűnt a munkahelyük. A vizsgálatból az is látszott, hogy az emberek kitágították a lehetőségeiket. A Profession munkatársai sok esetben találkoztak azzal, hogy valaki korábban vezetői pozícióban dolgozott, de az állása elvesztése után akár asszisztensnek is jelentkezett. Ez érthető, hiszen, ha az embernek bevételre van szüksége, akkor minden lehetőséget megpróbál megragadni.
Érdekes megvizsgálni a hiányterületen dolgozó szakemberek és azok helyzetét, akiknek nem szűnt meg és nem is került veszélybe a munkahelye. Azért gyanítható, hogy tavaly az országban szinte mindenkinek megfordult a fejében, mi lesz akkor, ha elveszíti a munkáját. Ennek egyértelmű jeleként azt látták a szakemberek, hogy a munkavállalók feltöltik az életrajzukat az állásportál adatbázisába, ahol elérhetővé, láthatóvá szeretnék tenni magukat. A Profession-nek kb. félmilliós adatbázisa van, tehát ennyien gondolják, hogy szeretnék megmutatni magukat, ha kínálkozik egy jó lehetőség. Tavaly ez a szám drasztikusan megnőtt, még azokon a területeken is, amelyek korábban hiányszakmáknak számítottak, így pl. az informatikai szektorból is 60-80%-kal többen töltötték fel az önéletrajzukat.
A hosszú távú siker a stabilitás garantálásában rejlik
Kérdés azonban az, hogy a munkaerőpiac miként reagál a folyamatokra, amelyek most tulajdonképpen a cégeknek kedveznek. Megjelent egy munkavállalói réteg, amely gyorsan elérhető és bevethető, jellemzően nem a magas belépési küszöböt igénylő pozíciókra. A másik oldalról viszont akinek van munkája, az is átgondolta, hogy mennyire lehet kockázatos egy munkahelyváltás, hogy a cége veszélybe kerülhet-e a gazdasági környezet miatt, ők viszont kétszer is meg fogják gondolni, hogy miért váltsanak.
Tehát nem csak arra van szükség, hogy nagyon jó ajánlatot kapjanak a munkavállalók, hanem arra is, hogy a munkáltatók egy kiválóan kidolgozott pozíció mellett egy remek csomagot tudjanak kínálni, és meg tudják győzni a munkavállalókat arról, hogy a cég stabilitása hosszú távon garantálja a sikert. Senki sem akar belefutni abba a helyzetbe, hogy a 2020-as év átvészelése után könnyedén belemegy egy munkahelyváltásba, és utána megégeti magát valahol. A cégek számára a mostani helyzet lehetőséget biztosít arra, hogy minőségi cserékben kezdjenek gondolkodni, de nem lehet alábecsülni annak a súlyát sem, hogy nagyon komolyan kell majd foglalkozni a toborzással. Ezek a kérdések valószínűleg minden céget máshogy, más szempontból érintenek. Különösen érdekes helyzetben vagyunk most, amikor az elmúlt néhány hónapban beálltunk egy átmeneti állapotra. Sokan megfogalmazzák: ki kell találni, miként fog működni a cég az új valóságban, az új üzleti környezetben, amiről még nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mit jelent, de az már biztos, hogy nem lesz olyan, mint 2020 márciusa előtt.
Szerző: K.T.
#munkaeropiac #jarvany #allas #toborzas #munkaero