Rekordévet zárt a hazai e-kereskedelem tavaly, de nemzetközi piacok nélkül a magyar e-kereskedők kis eséllyel tudják felvenni a versenyt az egyre növekvő hatékonyságú és tőkeerejű külföldi versenytársakkal szemben.  

A tavaly 45 százalékos ütemben bővülő online kiskereskedelmi forgalom 41 százaléka a tizenöt legnagyobb e-kereskedőnél zajlott le, amelyek közül mindössze öt volt magyar, a napi fogyasztási cikkeket értékesítő öt legnagyobb forgalmú online kereskedő közül pedig egy sem.

Szabó László, a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség szakértője szerint ha létezne e-külkereskedelmi mérleg, az tartósan negatív lenne. A hazai online-kereskedők nem léptek időben, Magyarország a kelet-közép-európai régiós országokból érkező e-kereskedelmi szereplők külpiaca lett.

A régió, amely Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát foglalja magába, Európa legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező web-kereskedelmi piaca. Ráadásul a mintegy 140 millió lehetséges vásárlóból álló, széttagolt piacon még nem jelentek meg a legnagyobb e-kereskedők, ezért azokkal nem kell versenyezni – jelezte Szabó László. Hozzátette, hogy Lengyelország kivétel, oda az Amazon már belépett, de várhatóan még néhány évig nem kezd intenzív terjeszkedésbe. A régióban a cseh webshopok dominálnak, de a szlovákok is bátrabban lépnek exportpiacokra.

A szakértő szerint a következő néhány év kritikus az exportpiacra lépés szempontjából. Mint fogalmazott, most még könnyen lehet kilépni a külső piacokra, de ahogy az idő telik, a lehetőség egyre fogy vagy nehezedik.

A kelet- és közép-európai régió a magyar cégek kiemelt exportterülete lehet. A széttöredezett piac előnye, hogy a nagy nemzetközi szereplők fenyegetése alacsony, mert nehéz megvetni a lábukat egy ennyire sokszínű piacon. Ugyanakkor az uniós jogi szabályozások és a logisztikai, szállítási lehetőségek viszonylag könnyű terjeszkedést tesznek lehetővé.

Forrás: MTI

#e-kereskedelem #gazdasag#piackutatas