Koronavírusos betegeket gyógyító orvos indított cikksorozatot az Átlátszón. Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem volt aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktusa, jelenleg is COVID-19 betegellátásban dolgozó orvos ír arról, hogy mi történik az intenzív terápiás ellátásban. Célja, hogy bemutassa azokat a rendszerszintű hibákat, amelyek miatt nem tudják megadni azt az orvosi ellátást a betegeknek, amely elvárható lenne. – írja.

A súlyos leterheltség és a kapacitáshiány szinte napi lelki problémát okoz. Mint írja, az orvosok számára már szeptember legelején egyértelművé vált, hogy komoly megszorító intézkedések nélkül rövid időn belül oda fogunk jutni, ahol most tartunk. Erről írásban tájékoztatták a felelős döntéshozókat, és megoldást is javasoltak. Mára a kórházi kezelés folyamata, benne az intenzív terápiával együttesen kimerült, diszfunkcionális, minőségében súlyosan károsodott – fogalmaz a szakorvos.

A PCR alapú szűrési kapacitás nem elegendő, az antigén alapú gyorstesztek bevetése sem megoldás, nem ismerik a napi új fertőzöttek pontos számát, hiszen egyértelmű, hogy a tesztelések jelenleg észlelt, az elmúlt időszakban több esetben 20 százalék feletti pozitivitása immáron ezt nem biztosítja. Túl sok fertőzött van az országban az elégtelen mennyiségű napi tesztre, mely nagyon magas találati százalékhoz vezet. – írja. Egy idő után a tesztelés veszett fejsze nyele, hiszen nincs akkora kapacitás, hogy valóban ki lehessen szűrni a fertőzöttek jelentős részét. Ennek megfelelően pontos kontaktkutatásra sincs lehetőség.

Már tavasszal tudtuk, hogy az ellátási kapacitás legszűkebb keresztmetszete az intenzív terápia szempontjából a szakdolgozói létszám, így minden előkészületet, beleértve a gépbeszerzéseket is ehhez szükséges igazítani. – áll a cikkben.

2019-ben 1000 intenzíves ágyon folyt hazánkban ellátás. Ez, – a szakdolgozói létszámot figyelembe véve –, további, maximum ezer ággyal bővíthető, melynek tudományos alapjait fejtegető, pécsi kutatók tollából származó leírását szintén rendelkezésére bocsátották a döntéshozóknak. Fontos ugyanakkor, hogy az eredeti, 1000 ágy 60-70 százaléka már eleve foglalt volt és ma is az, hiszen a kritikus állapotokat okozó súlyosabb megbetegedéseket, úgy, mint a szívinfarktust, a traumás sérüléseket, az agyvérzést vagy éppen a szepszist ma is kezelni kell. A szakdolgozói létszámhiány miatt azonban az ő ellátásuk minősége is már súlyos károkat szenved.  – emlékeztet a szakember.

A lélegeztető gép személyzet nélkül mit sem ér, hiába a modern kor betegőrző monitorai, ha nincs, aki rájuk tekintsen, hiába a gyógyszer, ha nincs szakszemélyzet, aki minőségben és károkozás nélkül beadja azokat, hiába a kórházi ágy, ha nincs ember, aki a légzési elégtelen, lélegeztetett COVID-19 beteget forgassa rajta vagy éber páciens esetén egyszerűen csak elmagyarázza a hasrafordulási manővert és ellenőrizze annak elvégzését. – részletezi Lovas András.

#egeszsegugy #koronavirus #szakdolgozok #letszamhiany #ellatas