Már ebben az évben érezni lehet a hazai demográfiai kihívás hatásait, de a jövőben ez valószínűleg még élesebben kiütközik majd.
A magyar munkaerőpiac demográfiai kihívásai hosszú távon jelentős hatással lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. Mindennek hatása már 2025-ben is, majd az azt követő években érezni lehet.
A magyar öregedő társadalom
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, hazánk lakossága 2024-ben körülbelül 9,6 millió fő. Az pedig már régóta ismert, hogy a lakosság fogyóban van. Az alacsony születésszám és a magas halálozási ráta következtében a népesség lassan, de biztosan fogy. Mindez azt is eredményezi, hogy kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a nyugdíjasok száma nő, vagyis növekedni fog a gazdasági függőségi ráta. Ez hosszú távon komoly munkaerőhiányhoz vezethet. Ez pedig ott okozhat majd hatalmas problémát, ahol szükség lenne a fiatalabb munkavállalókra. Az elöregedő társadalom növeli az egészségügyi és nyugdíjrendszerre nehezedő terheket is. Ennek köszönhetően a szociális rendszerek fenntarthatósága is veszélybe kerülhet.
Migráció és tudáselszívás
A tehetséges és magasan képzett munkavállalók gyakran külföldre költöznek és ennek oka nem más, mint a magasabb bér, a nagyobb elismerés és jobb életkörülmények. Az elmúlt években ugyan egyre többen térnek vissza külföldről a hazájába, de a migrációs egyensúly még mindig kihívást jelent. A bevándorlás – mint a munkaerő-pótlási egyik lehetősége –, korlátozott mértékű.
Regionális eltérések
Hazánkban jelentős különbségek vannak a munkaerőpiaci lehetőségek között a különböző régiókban. Elmondható, hogy Budapest és Nyugat-Magyarország viszonylag erős gazdasági központ, a keleti és dél-magyarországi régiókban magasabb a munkanélküliség, kevesebb a képzett munkaerő. Az egyenlőtlenség pedig csak növelheti a belső migrációt és a helyi munkaerőhiányt.
Alacsony termékenység
Az alacsony születésszám nemcsak a népességfogyásban játszik szerepet, hanem a hosszú távú munkaerő-utánpótlásban is. Az állam ugyan igyekszik vonzóbbá tenni a gyermekvállalást, ennek érdekében különböző családtámogatási programokat vezetett be, de ezek eredményessége még nem belátható.
Technológiai fejlődés
Az automatizálás már egy ideje csökkentette a fizikai munkaerőt és most újabb fenyegetést jelent a mesterséges intelligencia használata. Az MI azonban megköveteli az új készségek és magasabb szintű technológia tudást, ami kihívást jelenthet az idősebb munkavállalók számára, akik nehezebben alkalmazkodnak a technológiai változásokhoz.
Képzési rendszer
A gyorsan változó gazdasági igények miatt egyre gyakoribb probléma, hogy hiányzik a megfelelően képzett munkavállaló. A technológiai, mérnöki és egészségügyi szakmákban jelentős munkaerőhiány a magyar munkaerőpiacon.
Nemek közötti egyenlőtlenségek
Habár nőtt a nők aránya a munkaerőpiacon, ám a családi feladatok és a gyermeknevelés terhei még mindig leginkább a nőkre hárul. Ezzel pedig csökkenhet a karrierlehetőség.
A fentiek felvázolása bizonytalan jövőt jósol Magyarország számára, éppen ezért nagyon fontos a pályakezdők, a fiatalok minél hatékonyabb integrációja a munka világába. Nemcsak, mint munkaerőre tenne szert az ország, de magukkal hozhatnak új tudást, új szemléletet, nézetet. Mindezt elősegítheti az oktatási rendszer jobban igazodna ezekhez a változásokhoz.