Július elsején lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amelynek célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, fizetőképességük helyreállítása.

 Az új eljárás alapvetően a csődeljárás alternatívája lehet a pénzügyi nehézségbe került vállalkozások számára. Fontos jellemzője a csődeljáráshoz képest, hogy az adós maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be az eljárásba. Ha az adós általános moratóriumot nem igényel, akkor az eljárás nem nyilvános, így az adós alapvetően elkerülheti az ebből eredő negatív megítélést. Az adósnak biztonságot adhat az a körülmény is, hogy – a csődeljárással ellentétben – nem vezet automatikusan felszámoláshoz.

Az átalakítás célja, hogy az adós a hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető a fizetésképtelenség, illetve biztosítható a működőképesség. Ha az adós fizetésképtelen, nincs helye szerkezetátalakításnak, de az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége szükséges az eljárás igénybevételéhez. A törvény azáltal, hogy a követelések 10 százalékában limitálja a 30 napot meghaladó tartozásokat, és a folyamatban lévő végrehajtást kizáró oknak tekinti, a még ésszerűen megmenthető és működőképes adósokat célozza, ezáltal is korlátozva a visszaélésszerű joggyakorlatot.

A szerkezetátalakítási eljárást minden esetben bíróság rendeli el az adós kérelmére és hagyja jóvá. A szerkezetátalakítási tervet szintén a bíróság hagyja jóvá. További hiánypótló újdonság az átmeneti és az új finanszírozások speciális kezelése és védelme. Az ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak és pénzügyi tanácsadóknak a felek megbízottjaiként lesz lehetőségük az eljárásokban aktív szerepet betölteni.

Forrás: MTI

#csodeljaras #adossagkezeles #hitelezes #vallalkozas