A törvénymódosítás szerint január 1-jétől bővül azok köre, akiket megváltozott munkaképességű munkavállalóként lehet számba venni.
A NAV tájékoztatója szerint új megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.
A megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki – a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál:
- 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
- 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
- 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
- 251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
- 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.
Ez azt jelenti, hogy a kötelező 5 százalékos foglalkoztatási szintbe beszámítható az a munkavállaló is, aki mentori tevékenységet lát el, valamint a köznevelésben sajátos nevelési igényű gyermeknek minősült, vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.
A mentornak fontos szerepe van a fogyatékos, a megváltozott munkaképességű személy munkahelyi beilleszkedésében és a munkaerőpiacon való megmaradásában, ezért teszi lehetővé a módosítás a mentorok beszámítását a kötelező foglalkoztatási szintbe, így ösztönözve a munkáltatókat az alkalmazásukra. A beszámítható mentori létszám attól függ, hány fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat az adott munkáltató.
A mentor feladata szükség szerint a képzésben részesülők benntartásának segítése, a lemorzsolódás elkerülése, a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése, a betanítás, a munkahelymegtartás segítése, az utókövetés, valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő szolgáltatások szervezése. Dolga ezen kívül az életvitelt, munkavállalást segítő eszközök hozzáférésének szervezése, valamint tanácsadás, mely a munkaerő-piaci integrációt és a munkaadók befogadóvá válását támogatja.
A mentor akkor számítható be a kötelező foglalkoztatási szintbe, ha a munkaszerződése szerint munkaköri tevékenységei közé tartozik a mentori feladatok ellátása, ezt napi 4 órában végzi és rendelkezik a szükséges végzettségekkel.
A sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékossággal élő hallgató alkalmazása
Kiemelt cél a tanulmányaikat befejező, köznevelésből kikerülő sajátos nevelési igényű és a felsőoktatásban végzett fogyatékossággal élő hallgatónak minősülő fiatalok elhelyezkedésének segítése, ezért a módosítás eredményeként a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából a kötelező foglalkoztatási szintbe 23 éves korukig beszámíthatóak, a korábbi szakértői bizottsági vélemény alapján.
A munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintbe történő beszámítás érdekében a sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékossággal élő hallgatónak történő minősítésre vonatkozóan egyrészt ismerni kell az egészségi állapotra vonatkozó szabályokat, másrészt az ezen állapotok igazolására szolgáló dokumentumokat.
Forrás: NAV
#foglalkoztatas #megvaltozottmunkakepesseg #nav