Worker Pushing STOP Button in Emergency

Munkáltatóként a felelősség nem csekély– előzd meg a bírságokat, mutatjuk hogyan

blank
blank

A munkavédelmi hatóság az elmúlt évben majdnem 107 millió forintnyi összbírságot rótt ki a cégekre. Vajon munkáltatóként tisztában vagy-e minden felelősségeddel? Kertész Csaba munka-és tűzvédelmi tanácsadó mutat rá a kockázatokra.

A büntethetőségről, a cégek számonkérhetőségéről már csak azért is érdemes szót ejteni, mert nem biztos, hogy vezetőként minden munkavédelmi jellegű kötelességeddel és a kérdőre vonhatóságod mértékével is tisztában vagy.

Ha ugyanis történik egy munkahelyi baleset (és ebből az ilyen szempontból gyengébbnek számító tavalyi évben is megesett több mint húszezer), a hatóságok azonnal vizsgálathoz látnak. Különösen a halálos, vagy a súlyos kimenetelű baleseteknél szorulhat a hurok. A rendőrség is eljárhat ugyanis a munkáltató ellen úgy cégvezetőként, mint magánemberként: foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vádjával illethetnek és büntetőjogi felelősséged van mindkét minőségedben.

A cég az általános közigazgatási rendszabályok alapján is elővehető és eljárás indítható ellene, valamint közigazgatási bírság róható ki. És akkor a munkavédelmi hatóságot még meg sem említettük a harmadik körben. Érdemes odafigyelni ugye?

Például, ha valakit megráz az áram, akkor utólag bizonyítani kell, hogy rendben megtörtént a három évente kötelezően esedékes érintésvédelmi vizsgálat és mindent rendben találtak, és/vagy a hibát azóta kiküszöböltétek.

A társadalombiztosító minden esetben kifizeti előre a munkabalesetek során bekövetkező sérülések ellátását, ám, ha a hatóságok hiányosságokat tapasztalnak, a TB szívbaj nélkül a munkáltatóra fogja terhelni utólag ezt a költséget is. Már most is a negyedik körnél tartunk, és arról még nem is esett szó, hogy a hozzátartozók is indíthatnak polgári peres eljárást, ahol szintén a munkáltatót fogják elővenni.

A közúti balesetek száma sem csekély sajnos. Nézzük, mi a helyzet, ha mindez munkavégzés közben, céges autóval történik. Vizsgálni fogják, hogy megfelelően karbantartott autóról van-e szó, minden papír, szerviz, ellenőrzés rendben volt-e. Ugyanezt megnézik az alkalmazottra vonatkozóan: megtörténtek-e a kötelező orvosi vizsgálatai a megfelelő időben.

Nyilván a munkavédelmi szolgáltató is számon kérhető szélsőséges esetben, ha például utólag megpróbálja „kozmetikázni, elkendőzni” a valós történéseket. .

A munkáltató pedig egy súlyos vagy halálos kimenetelű balesetnél, a felsoroltakon túl egyösszegű kártérítés és/vagy életjáradék fizetésére is kötelezhető, a balesetet elszenvedő részére.

Egy 50-80%-os rokkantság esetén ugyanis már keresőképtelenséget állapítanak meg a hatóságok, és ha ilyenkor kimondják a munkáltató felelősségét, a közvetlen veszélyeztetés tényét, akkor az illető aktuális fizetésének 80%-át egész hátralévő életében fizetheti a cég. Főleg az építőiparban, szállítási, logisztikai szektorban gyakoriak az ilyen esetek.

Az is előfordulhat, hogy bizonyítottan a munkáltató által előírt napi tevékenység az oka egy későbbi egészségkárosodásnak, rákos megbetegedésnek, pl. mérgező anyagokkal való folyamatos kontaktus. Az is lehet, hogy mindez csak később derül ki… Ilyenkor hosszú pereskedések kezdődhetnek a cég és az alkalmazottak (no és családjaik) között.

Munkáltatóként mindenképpen érdemes tehát körültekintően eljárni a munkavállalók érdekében is: lelkiismereti okokból, és a következmények miatt.

Szerző: B.E.

#munkavedelem #statisztika #munkabaleset