Sokkal nagyobb munkaerőpiaci sokkot okozott Magyarországon a koronavírus-válság már a járvány első hullámában is, mint az előző, 2008/09-es pénzügyi válság – hangzott el múlt héten az idei Munkaerőpiaci Tükör 2019 című kiadvány bemutatóján.
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének tanulmány- és statisztikagyűjteménye ezúttal azt vizsgálja, hogy a 2020-as év első felében elrendelt lezárások milyen hatással voltak a magyar munkaerőpiacra tavaly április és június között.
A foglalkoztatás változását három dimenzióban vizsgálták: az egyik a foglalkoztatottak száma, a másik azoknak a száma, akik az előző héten legalább 1 órát dolgoztak, és végül a ledolgozott munkaórák mennyiségének változása. A sokk nagyságát mutatja, hogy 2020-ban január-februárhoz képest 7,6 százalékos volt ez a visszaesés április-júniusra.
A kutatás szerint a fiatalokat és a pályakezdőket, a képzetleneket, valamint a nőket érintette nagy mértékben a válság. Utóbbiak közül is leginkább azokat, akik iskolás korú gyerekeket nevelnek, de ennek nyilván az is az oka, hogy ők a válság előtt nagyobb arányban dolgoztak, mint a kisgyerekesek.
A jelenlegi válságban az újra elhelyezkedés lehetősége nem csökkent radikálisan, az állásvesztés veszélye viszont nagyobb. A három hónapos állásvesztési esély kiugróan nagy volt egyes ágazatokban, illetve munkakörökben. A kisvállalkozásokban és a gépkezelői munkakörökben volt a legnagyobb a kitettség.
A távmunkában dolgozók aránya az elmúlt húsz évben stagnált, ennek a 2020-as év adott új löketet. Azoknak a viszonylag privilegizált helyzetű munkavállalóknak az aránya, akik otthonról dolgozhattak, így is csak az összes foglalkoztatott valamivel több mint 10 százalékát tette ki.
A távmunka előnyeit a nők inkább kiélvezhették, mint a férfiak: a legalább 1 órát dolgozó foglalkoztatott nők körében több mint 20, a férfiaknál 13 százalék körüli azoknak az aránya, aki az első hullámban otthonról dolgoztak. A távmunka lehetősége a végzettséggel párhuzamosan nő, az egyetemi diplomával rendelkezőknél elérte az 50 százalékot a home office-ban pénzkeresők aránya, miközben a főiskolát végzettek egyharmadának, az érettségizettek egytizedének adatott meg ez a lehetőség.
Az oktatásban és a szolgáltató szektorban volt a legnagyobb a távmunkában dolgozók aránya, míg a mezőgazdaságban, építőiparban és egészségügyben ez kevésbé működött.
A kutatás szerint az amúgy is nagyon egyenlőtlen magyar társadalomban további nagy egyenlőtlenségeket generált a munkaerőpiacon a válság már a járvány első hullámában is.
Forrás: qubit.hu
#munkaeropiac #koronavirus #tavmunka #foglalkoztatas #kutatas