Szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban

H I R D E T É S

A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal Magyarországon, ezért paradigmaváltásra van szükség – állapítják meg a szerzők a „Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően” oldalon hétfőn közzétett cikkükben

A Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek fokozódását is jelenti. Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti – állapítják meg a kutatók tanulmányukban.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az elkövetkező évtizedekben a csapadék éven belüli eloszlása módosulni fog: a nyár egyre szárazabbá, a tél pedig egyre nedvesebbé válik, a  hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék pedig  villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét.

A szerzők rámutatnak arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ezért nagy mennyiségű vizet veszít évente az ország, azaz egyre szárazabbá válik. Javaslatuk szerint a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell törekedni, így védekezve a szélsőségek okozta vízkockázatok ellen és javítva a helyi közösségek és a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.

A cikkben a természetalapú megoldások mellett érvelve kiemelik, hogy azok az eddig elterjedt beruházások rendszerint nagyléptékű földmunkát és technológiai alapú megoldásokat igényelnek, amik drágák. Emellett üzemeltetésük és karbantartásuk is költséges és szakértelmet követel, illetve tervezésükhöz, előkészítésükhöz sok idő szükséges, továbbá rendszerint csak egy feladatot képesek ellátni és járulékos hasznaik nincsenek.

Ezzel szemben a természetes alapú megoldások előnye, hogy egyszerre több problémát képesek kezelni és számos járulékos hasznuk van, mint például a talajvíz pótlása, a vizek helyben tartása, a mikroklíma szabályozása, a vízminőség javítása, élőhelyteremtés, biológiai sokféleség támogatása, rekreáció, állattartás haszna – olvasható a szerzők összegzésében.

#vizgazdalkodas #eghajlatvaltozas #tanulmany #fenntarthatosag

H I R D E T É S