Nem enged a szorításból a koronavírus, a korábbi kormányzati intézkedések február 1-ig érvényben maradnak, így a középiskolákban sem kezdik meg a fizikai tanítást, marad az online oktatás. Sokan még mindig home office-ban dolgoznak, így a családoknál továbbra is rengeteg toleranciára van szükség a hétköznapok túléléséhez. Ahhoz, hogy mind kevesebb súrlódással teljenek a bezártság hetei (hónapjai), érdemes megértenünk, hogy miért viselkednek úgy az egyes nemzedékek, ahogy, esetleg miként segíthetjük egymást a helyzet egészséges „túlélésében”. Többek között erről is beszélt Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő a Kamasz Akadémián tartott előadásában.
A technológiai robbanásnak köszönhetően ma már 6 generáció is együtt élhet, így nekik kell megtalálniuk a közös tényezőket ebben a helyzetben.
A Veteránok kulcsszava a tisztelet és a tekintély
A legidősebb generáció a családokban a nagyszülői, dédszülői nemzedék, az 1945 után született Veteránok, akik egy olyan közegben élték le az életüket, amikor a siker kulcsa az alkalmazkodás volt. Ők a világháborús nemzedék, ahhoz, hogy megtalálják a kiutat adott helyzetben, jól kellett tudniuk alkalmazkodni a változó rezsimekhez. Ők jó példaként szolgálhatnak a mai fiatalok számára, ha megkérdezik őket ezekről a megoldásokról. A járványhelyzet kirobbanásakor ez a generáció sok támadásnak volt kitéve, a közösségi médiában rengeteg komment szapulta az idősebbeket, mert nem vesznek fel maszkot, nem tartják az idősávokat, nehéz velük megértetni, hogy milyen helyzetbe kerültek. Ez a generáció fiatalkorában válságokat, világháborút, kommunista rezsimet élt meg, amelyek rendkívül nagy kihívásokkal jártak, sokan közülük úgy érezték, hogy már ismerik a nehézségeket, hiszen korábban megtapasztalták. A másik dolog, ami közrejátszott ebben a meg nem értett helyzetben, a kommunikáció. Ők nem feltétlenül azokat a kommunikációs csatornákat fogadják el, amiket a fiatalabb generációk, nem is biztos, hogy elhiszik a Facebook-bejegyzések üzenetét, inkább a hagyományos csatornákon jutnak el hozzájuk az információk. Többen úgy nőttek fel, hogy magázták a szüleiket, így egy rendkívül tekintélytisztelő generációról van szó. Úgy lehet velük jól kommunikálni, ha megadjuk számukra azt a tiszteletet, amit ők maguk is tiszteletként éreznek.
Babyboomerek, az örökké fiatalosak
A Babyboomer generáció az 1945 és az 1965 között születettek nemzedéke, az ő generációjukkal, a hippi érával megjelent az ifjúságkultusz, felértékelődött az ifjúság szerepe és divat lett a fiatalos életmód. Közülük sokan ma is igyekeznek felzárkózni, a járványhelyzet éppen azért is jelentett számukra kihívást, mert azt gondolták magukról, hogy fiatalosak, sportosak, fittek, majd egyik napról a másikra szembesülniük kellett vele, hogy nem mehetnek be abban az idősávban a boltba, mint a náluk fiatalabbak. Emellett a technikahasználat is kihívást jelentett sokaknak, a home office pedig náluk nem volt annyira kézenfekvő, mint a digitális bennszülött generáció számára.
Szendvicsgenerációk: az X és az Y
Az X és az Y generáció tagjai már szülők, az X generációt az 1965 és 1979 között születettek alkotják, az Y generációt pedig az 1980 és 1995 között születettek. A járvány szempontjából nagyon sok közös vonás van bennük: például többségük a szendvicsgenerációhoz tartozik, azaz be vannak szorulva a szülői generáció és a saját gyerekeik generációja közé, és mind a kettőről gondoskodniuk kell, különösen most, a koronavírus idején. Emiatt dupla, tripla teher hárul rájuk, úgy, hogy a (sokszor gazdasági válságba kerülő) munkahelyen is helyt kell állniuk. Ezek olyan stresszhelyzet elé állítják e két generáció tagjait, amelyek magas rizikófaktorral járhatnak együtt.
Z és az Alfa, avagy a digitális bennszülöttek
A Z generációt – az 1995 és a 2009 között születettek nemzedékét – Amerikában posztmilleniumi nemzedéknek hívják a generációkutatók. Maga a Z elnevezés a zapp, azaz a kattintgató szóból származik, egy olyan digitális bennszülött nemzedékről van szó, akik számára a közösségi média, az internethasználat a mindennapjaik részét képezik és elképzelhetetlennek tartják az életüket ezek nélkül. Erre a járványhelyzet rá is erősített, mivel a tanulás, a munkavégzés fontos eszközévé vált az online világ. Számukra az érvényesülés terepe is az internet lehet, példaképeik a youtuberek, az instacelebek. A járványhelyzet miatt a sztárok még közelebb kerültek a fiatalokhoz, még több tartalmat osztottak meg magukról, ez pedig azt a képzetet kelti a fiatalokban, mintha személyesen ismernék őket. A fiatalok nem mindig tudják helyretenni magukban, hogy a sztár valójában idegen számukra.
A munkahelyekre beléptek a Z generáció idősebb tagjai, akik egyedi külsejük (pl. a rózsaszín a hajuk) miatt úgy érezhetik, hogy ők alkothatják meg a szabályokat. Ez nagy meglepetéseket rejthet magában akár munkavállalóként, akár munkaadóként is. Sok Z generációs gyermekcentrikus nevelési elvek szerint nő fel, a szülők is mindent megtesznek azért, hogy a gyermekkorukat gondmentessé, csodálatossá varázsolják. Emiatt is nehéz sokaknak beleszokniuk a munka világába, mint ahogy az iskolai elvárásokkal sem könnyű megbirkózniuk, hiszen otthon minden körülöttük forog, és szabályok tekintetében is szabadjára vannak eresztve. Végül A 6 generáció közül a legkisebbek a 2010 után született Alfa generáció tagjai, akik a kamaszok testvérei lehetnek. Ők is digitális bennszülöttként látták meg a napvilágot, sokan úgy látják, hogy ez egy rendkívül magányos nemzedék lesz.
Összehangolni mindezt, de hogyan?
Miként tehetjük barátságosabbá az otthoni légkört és hogyan segíthetjük a fiatalokat ebben az időszakban, amikor távol vannak a barátaiktól, az osztálytársaktól, ám nagy döntéseket kell hozniuk a pályaválasztást, a továbbtanulást illetően? Érdemes egy megfelelő normarendszert kialakítani otthon, ez biztonságot jelent a fiatalok számára. (Egy friss EU-s kutatás arról számol be, hogy azokban a családokban, ahol nincsenek keretek, a fiatalok hajlamosabbak a káros szenvedélyek rabjaivá válni. Azt is látni lehet, hogy ahol túl nagy a szigorúság, ott hamarabb alakulhatnak ki devianciák.) A másik jó tanács az odafigyelés. A pályaválasztó fiataloknál fontos, hogy figyeljünk rájuk és ne engedjük el a kezüket. Kiskorúak és nem járatosak a határidők betartásában, a dokumentumok benyújtásában stb. Érdemes őket fokozatosan bevonni ezekbe a feladatokba. Emellett lényeges, hogy önállóságra is neveljük őket, ha bekerülnek a középiskolába vagy a felsőoktatásba, szokják meg, hogy egyedül is tudnak boldogulni.
A fiataloknál ma nagy problémát jelent a felnőtté válás, sokan benne ragadnak a kamaszkorban, ez pedig kiválóan tetten érhető a felelősség(nem)vállalás tekintetében. A lelki támogatás is elengedhetetlen ebben az időszakban, ha beszélgetünk velük, megfogalmazhatják a fájdalmukat, a bizonytalanságukat. A kamaszokra jellemző, hogy csak bizonyos pillanatokban tudnak megnyílni, ekkor kell támogatni őket. Az időmenedzsment segítése is előkerülhet, hogy megtanítsuk nekik, miként kezeljék az idejüket. Sokan képesek éjszakákon át videójátékozni, csetelni, ezért szabályozni kell, hogy az éjszaka és a nappal különüljön el náluk egymástól. A közösségi média és internet tudatos használatára is érdemes figyelni, ebben a szülők és a gyerekek együtt is hozhatnak szabályokat. A pályaválasztáshoz, a jövőben való boldoguláshoz a fiataloknak szükségük lesz önismeretre, ennek a támogatása is rendkívül fontos. Ha nem tudják, hogy miben jók, mit szeretnének, mik a céljaik, bizonytalanná válnak és könnyen feladják akár a felvételire való összeszedett felkészülést.
Szerző: K.T.
#palyavalasztas #generaciok #karrier #koronavirus #karanten