Azúr Ablak

Éghajlati adatokkal a kulturális örökség védelmében

blank
blank

Megfelelő adatkészletekkel az emlékművédelemmel foglalkozó intézmények, a különböző kormányok és a nyilvánosság jobban fenn tudják tartani történelmi kulturális értékeinket.

Mi a közös például a Húsvét-szigetekben, a skót fővárosban, Edinburghban, Baranya megyeszékhelyében, Pécsben, és a tanzániai kikötővárosban, Kilwa Kisiwaniban? Nos, az, hogy mindezen helyeken vannak különböző műemlékek, melyek az emberiség eseménydús történetére emlékeztetnek és emiatt fontos, hogy feltétlenül fennmaradjanak a jövőben is.

Ami nem könnyű ügy, hiszen habár ezek a történelmi és kulturális helyszínek sokat túléltek, most bizonytalan a sorsuk, mivel többek között az éghajlatváltozás hatásai is létezésüket veszélyeztetik: világszerte a szélsőséges időjárási események, a tengerszint emelkedése és a hőhullámok is befolyásolják a fent említett kulturális kincsek állapotát. Gondoljunk csak Málta egyik leghíresebb és legkedveltebb látványosságára, az Azúr Ablakra, mely 2017-ben összeomlott a talajerózió hatására.

Mint az Olasz Légkörtudományi és Éghajlati Intézet (ISAC) kutatójának vizsgálatából kiderült, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos fő probléma az, hogy nagyon kevés ország határozott meg egyedi intézkedéseket a kulturális örökségre vonatkozóan éghajlatvédelmi terveiben, ami különösen veszélyeztetetté teszi ezeket a helyeket. Most, annak érdekében, hogy segítsék a felelősöket a lehetséges károk megértésében, a tudósok egyre inkább megpróbálják a természetvédőket, a döntéshozókat és a kormányokat a szükséges éghajlati adatokkal ellátni.

A más területeken használt adatok könnyen alkalmazhatók a kulturális örökségre is: az Európai Bizottság által irányított Copernicus Climate Change Service (C3S) a múltból származó mérési adatokat és a jövőre vonatkozó előrejelzéseket biztosít olyan területeken, mint a tengerszint-emelkedés, a szélsőséges időjárási események, vagy a viharhullámok kockázata. Ezen kívül a C3S adatokat szolgáltat olyan tényezőkről, mint a talajnedvesség és a talajborítás, amelyek még közvetlenebbül befolyásolják a kulturális és természeti emlékeket. Ezen eredmények alapján kockázatminimalizálási terveket lehetne készíteni a helyi UNESCO örökség védelme érdekében. A kulturális emlékek őrzői a Copernicus Atmospheric Monitoring Service (CAMS) adatait is felhasználhatják a légköri összetétel, a lerakódások és az erdőtüzek megfigyelésére, és ebből arra következtethetnek, hogy hogyan befolyásolják az adott műemléket.

A G20-as csúcstalálkozónak és az Európai Bizottság munkájának köszönhetően egyébként látszólag egyre inkább felismerik, hogy múltunk fontos szerepet játszik a jövőben, és annál nagyobb hangsúlyt fektetnek a kulturális örökség védelmére az éghajlatváltozás hatásaitól.

Mindazonáltal az aggódó tudósok szakszervezete szeretné meggyőzni a döntéshozókat, hogy vezessenek be egy szabványosított éghajlati kockázati indexet, amely megkönnyíti a kockázatok felmérését.

Forrás: https://de.euronews.com/green/2021/08/09/klimadaten-konnten-unsere-kulturschatze-bewahren

Fotó: Envato

Szerző: T.M.

#fenntarthatosag #epiteszet #eu #eghajlatvaltozas