Külföldi magyarok: hogy élik meg különböző országokban a járványhelyzetet?

H I R D E T É S

Azt tudni lehet, hogy a különböző országokban más-más módszerekkel próbálják megfékezni a koronavírus-járványt: van, ahol szigorúbban, máshol kevésbé drasztikus szabályokkal. De hogy ez miképpen érinti hazájuktól távol élő honfitársainkat, az nem mindig egyértelmű. Lássunk néhány példát.

Horvátország

„Ahogyan a világ összes országában, a koronavírus-járvány Horvátországban is kihatott a társadalomra és gazdaságra. Ezidáig elképzelhetetlen változások történtek és történnek a mindennapi életeinkben. A járványhelyzet legvitatottabb témái közé tartozik a korlátozások kihatása a gazdaság működésére. Grafikonokról, statisztikákról és az elkövetkező évek gazdasági görbéiről fölösleges volna írni, hiszen azok mind elérhetőek az Eurostat honlapján. A grafikonon lévő vonal viszont megkérdőjelezhetetlenül érezteti velünk, hogy mekkora következményekkel jár a koronavírus.

Horvátországban, az Európai Unió országaihoz viszonyítva később, de bezártak a vendéglátó egységek, korlátozásokat láthatunk a rendezvényeken és koncerteken egyaránt, valamint az üzletekben korlátozva van a vásárlók száma. Az éttermek egy része igazodott a járványhelyzethez és ételszállítással próbálja kompenzálni a kieső forgalmat, viszont az ebben a szektorban dolgozók egy része munka nélkül maradt. Leginkább az egyetemisták és a fiatalabb dolgozók találták magukat munka nélkül, hiszen ők általában beugróként dolgoznak a vendéglátó egységekben. Az állandó dolgozókat nagyobb mértékben támogatja az állam munkahely-megőrzési támogatása, viszont ezt sem tekinthetjük tartós megoldásnak. Az irodai munkák nagy része home officera állt át, míg az iskolák hibrid munkarendben dolgoznak. Magyarországtól eltérően Horvátországban nincs definiálva vásárlási idősáv, valamint kijárási tilalom sincs bevezetve. Sok üzlet bevételkiesést tapasztal, valamint az új vállalkozások nehezebben tudnak fellendülni. A vállalkozói kedv Horvátországban elég magas szokott lenni, érdekes lesz megfigyelni a 2020-as év adatait.

A társadalomban a koronavírushoz kapcsolódó intézkedések megosztók és állandó ellentmondásnak lehetünk tanúi a közéletben. Arról, hogy milyen mértékű szigoritások következnek még csak spekulálhatunk, de biztosan kijelenthetjük, hogy a vendéglátás és a turizmus sínylik meg leginkább a járványt. Mégis, a vakcina miatt a vendéglátók pozitívan tekintenek a 2021-es szezonra.”

Ausztria

„2011 óta dolgozom Ausztriában, pontosabban Tirolban, illetve Vorarlbergben. Felszolgálóként kezdtem, majd a recepción folytattam a pályámat, jelenleg egy öt csillagos, kilencven szobás hotelben dolgozom a foglalási osztályon. 2019-ig mindig csak szezonmunkát vállaltam, a téli és a nyári időszak közötti szabadidőt pedig utazással vagy családlátogatással töltöttem. Mint utólag kiderült, szerencsémre. A tavalyi évben, bár szezonmunkára jelentkeztem, éves szerződést, azaz határozatlan idejű munkaszerződést kaptam, mivel a foglalási osztály egész évben nyitva tart. Bár először úgy gondoltam, így túl kevés időt tölthetek majd Magyarországon, utólag már látom, hogy a Covid-19 világjárvány alatt mégis ez mentette meg az állásomat.

2020 tavaszán, amikor egyik napról a másikra be kellett zárjuk a hotelt és az operatív dolgozókat (felszolgálók, szakácsok, szobalányok, és a többi) mind elbocsájtották, a határozatlan munkaszerződéssel rendelkezőket (javarészt adminisztratív dolgozók) megtartották. Ausztriában az állam átvállalta a munkabér nagy részét, így áprilistól júliusig, bár kevesebb bért kaptam, ám lényegesen kevesebbet is kellett dolgozni: az alap munkaidő 20 százalékát. Amint megnyithatott a hotel, visszatértünk a hagyományos munkarendhez és a megszokott fizetéshez. Szerencsére nyáron, illetve ősszel, míg nem kellett hatóságilag bezárni a hotelt, addig nagyon magas volt a foglaltság. November óta hatóságilag újra bezárták a szállodát.

Mivel bizonytalan a helyzet és egyáltalán nem tudjuk, hogy mikor nyithat újra szálloda, mégis, szerencsémre fennáll a munkaviszonyom. Az állam újra szubvencionálja a béreket. Mivel a vendégkör javarészt német és svájci állampolgárokból tevődik össze, valószínűleg csak akkor térül majd meg újra vendégeket fogadni, ha újra szabadon lehet utazni. Addig azonban az operatív munkakörökben dolgozóknak marad a munkanélkülisegély. Hálás vagyok, hogy Ausztriában az állam ilyen szinten támogatja a munkavállalókat a vállalkozásokat, ezáltal nagyban hozzájárul ahhoz, hogy fenntarthassuk a megszokott életminőségünket.”

Dél-Tirol:

„Szeptemberben még minden a normális kerékvágásban ment, majd októbertől annyit szigorítottak, hogy este 8-ra haza kellett érni. A védőmaszk viselése bel- és kültéren is végig kötelező volt, ugyanígy a távolságtartás is. A legtöbb étteremben és bárban plexifalakat szereltek fel a pultokra és asztalokra, és az is meg volt határozva, hányan tartózkodhattak bent egyszerre. Hallottam róla, de nem tapasztaltam, hogy néha rendőrök is jöttek ellenőrizni, büntetéseket szabtak ki. Ugyan szezonon kívül egyébként is kevesebb bolt és vendéglátó egység volt nyitva, de akinek volt munkája, az dolgozhatott.

Aztán októberben folyamatosan nőni kezdett a fertőzöttek száma, napról napra egyre többen lettek. Eleinte csak régiók és tartományok, majd egész Dél-Tirol vörös zónába került. Minden üzletnek – kivéve élelmiszerbolt és gyógyszertár -, étteremnek, kocsmának be kellett zárnia, csak a házhozszállítás üzemelt. Az irodák viszont végig nyitva lehettek, csak az ügyfélfogadás szünetelt. A tavaszi intézkedésekhez hasonlóan, megint nyomtatványt kellett kitölteni, amennyiben valakinek valami sürgős elintéznivalója volt, például munka, vizsgálat, vagy ilyesmi. Vagyis csak indokolt esetben lehetett elhagyni az adott önkormányzati területet.

Végül többszázezer gyorstesztet rendeltek, melyekkel a gyermekek és az idősek kivételével szinte minden lakost tesztelni tudtak. November végén ez le is zajlott és meglepően kevés pozitív esetet találtak, körülbelül 1 százalékot. Nekik azonnal karanténba kellett vonulni, mi viszont, akiknek az eredménye negatív lett, annak örülhettünk, hogy december 4-én vörös helyett narancssárga besorolást kapott a régió.

Újra kinyitottak az üzletek, a bárok, az éttermek, a gyerekek visszamehettek az iskolába. A téliszezon december 5-én kezdődött volna, ez nyilván elmaradt. Az olasz miniszterelnök pedig nem engedélyezte a sípályák megnyitását január 7-ig, ezért még mindig nem indult el a szezon. Egy-két hotel talán kinyit majd, mert jöhetnek vendégek, de csak túrázni vagy sétálni.”

Szerző: T.M.

#jarvany #korlatozasok #kulfoldimunka

H I R D E T É S