Hogyan hatott idén az emberek öngondoskodási kedvére a vírus, mennyire voltak nyitottak új befektetésekre, mennyire tudták tartani magukat a régebbi ütemezésekhez? Nagy Bálint pénzügyi és nyugdíj szaktanácsadó válaszol.

A szakember szerint fontos különbséget tenni a 2008-as gazdasági válság és a mostani között. Ez gyakorlatilag egy egészségügyi válság, ami járulékosan egy gazdasági ingást is produkált, ugyanakkor ilyet a most élő emberek közül senki sem látott még, így a kialakult válaszok is első körben csak próbálkozások, amiket aztán majd az idő igazol. Mindenesetre az jó hír, hogy az államok és a bankok a kezdetektől beavatkoztak, és valamiféle, legalább részleges védőhálót feszítettek ki a zuhanni kezdőknek. A cégek és a magánszemélyek jelentős része eleinte visszahőkölt, és bizonytalanul reagált. Bálint is rengeteg kérdést kapott: az első napokban, hetekben, sokan megijedtek. Aztán a legtöbben visszataláltak a régi kerékvágásba, vagy gyorsan és sikeresen alkalmazkodtak az új kihívásokhoz, helyzetekhez.

Bár nyilván a pénzügyi szektor is megérezte az ingást: a hitel-biztosítás-befektetés pillérek közül elsősorban a befektetések és az új kötésű biztosítások estek vissza, de azok sem drasztikusan, ugyanakkor a meglévők töretlenül futottak tovább, és a nyilatkozó a saját ügyfélkörénél nem tapasztalt visszaesést.

– Fontos, hogy az ügyfelek értsék, ez egy átmeneti állapot. A befektetések szempontjából az időegyenesnek egy-egy pontján ideiglenes esés tapasztalható, ugyanakkor mindig hosszú távon, nagyobb látószögből érdemes a rendeződéseket szemlélni.

Természetesen előfordulnak kisebb, és az ideihez hasonló nagyobb mozgások, ugyanakkor a piac, akárcsak egy élő organizmus, ami homeosztázisra törekszik, hosszú távon kiegyenlíti magát.

Az öngondoskodási céllal korábban indult nyugdíj- és egyéb biztosítások sem sínylették meg a tanácsadó praxisában az idei évet: az ütemezett befizetéseket mindenki tartani tudta, és bár új kötésekből ezúttal a szokásosnál kevesebb született, a szakember bizakodón tekint a jövőbe.

Úgy véli, hogy mivel az első hullám során sem tapasztalt jelentős ingást, amikor a vírus okozta változások mindenki számára a legnagyobb meglepetést okozták, és a legnagyobb fokú volt a bizonytalanság, a második hullámban, amikor a lakosság jelentős része már egy (az előzőhöz képest mindenképpen) ismerősebb helyzetként tekint az újabb intézkedésekre, az emberek nyugodtabban reagálnak az új kihívásokra. Ráadásul a várhatóan nemsokára elérhető vakcina lehetősége újabb reményekkel kecsegtet.

– Gondolkodásunkra alapvetően egyébként is a problémamegoldás jellemző. Az ember a végsőkig kitart, megoldás-orientáltan tervez és végrehajt, amíg csak siker nem koronázza törekvéseit. Minden helyzettel kezdeni kell valamit, az új kihívásokból pedig az idők folyamán feldolgozott, megoldott helyzetek lesznek, amik lassan megszokottá válnak. Ráadásul a második hullám már kevéssé rázza fel a kedélyeket, így a visszarendeződés is gyorsabb: az emberek hamar megtalálják a változásokat követőn új helyüket a rendszerben, így újabb és újabb medrekbe lépve haladhat minden valamiképpen mégis a „megszokott” kerékvágásban.

Szerző: B.E.

#befektetes #ongondoskodas #biztositas #nyugdij #valsag #jarvany