Ha ma valaki minőségügyi mérnökként lép be a gyártás világába, legalább négy szint várja: a gyakornoki „tanulómező”, a fókuszált junior évek, majd a stratégiai látásmódot igénylő senior és vezetői pozíciók. De pontosan milyen mérföldkövek választják el ezeket a lépcsőfokokat? Milyen projektek, tanúsítványok, KPI-k vagy éppen soft skillek jelzik, hogy ideje tovább­lépni? Erről beszélgettünk Bátor Bettinával, a Jobcapital Senior Recruitment Consultantjával, aki az elmúlt évtizedben számos minőségügyi mérnök karrierjét kísérte végig – a próba­idős belépőtől a nemzetközi quality-vezetőig.

blank

1. Bettina, kezdjünk a belépő szinttel. Ha csak három kompetenciát emelhetnél ki, mi az, ami elválasztja a gyakornokot a junior minőségügyi mérnök pozíciótól?

  • Először is a felelősségvállalás: a junior már önállóan visz kisebb projekteket vállalva a felelősséget azok eredményéért, a gyakornokok pedig inkább támogató szerepet töltenek be.
  • Másodszor a rendszerszintű szakmai tudás: a junior munkatárs mélyebb ismeretekkel rendelkezik a minőségügyi folyamatokról, szabványokról és eszközökről, míg  a gyakornok a tanulási szakaszban tart, s még nem féltetlenül tudja alkalmazni a gyakorlatban azokat.
  • Harmadszor a problémamegoldó proaktivitás: a junior pozícióban lévő kolléga már aktívan képes azonosítani problémákat, javaslatokat tenni azok megoldására, és kezdeményezéseket indítani a minőség fejlesztése érdekében.

2. Milyen mérhető eredmények nyitják meg az utat a senior szintre?

Projektek sikeres lebonyolítása, amelyek konkrét, kimutatható javulást hoztak: például ppm-csökkenés, selejtarány-visszaesés vagy OEE-növekedés. Emellett elvárás a mérés-elemzés jártassága (SPC, MSA, 8D) és a szabványok betartásának igazolt rutinja.

3. Tapasztalatod szerint mely iparágspecifikus tanúsítványok adják a leggyorsabb karrier-boostot – és mikor érdemes ezekbe időt fektetni?

IATF 16949: nélkülözhetetlen, ha autóipari beszállítóként dolgozol vagy oda tartasz.
IPC-A-610: elektronikai összeszerelésben aranyat ér; a gyárak ma is e szerint minősítenek.
FDA 21 CFR Part 820: orvostechnikai és gyógyszeripari szereplőknél kötelező.

Minden szabványnál igaz, hogy még a belépő szinten érdemes rá építeni, mert a tanúsítványok gyakran pre-requisitként szerepelnek a pozícióleírásokban.

4. A soft skillek közül melyik az, amelyik a legtöbb esetben már medior szinten is szükséges?

Meglepő módon nem a kommunikáció, hanem az önállóság és a döntéshozatali képesség az, ami rendkívül fontos. Egy medior/senior mérnök már szakértő, aki önállóan visz projekteket, ezért gyorsan és önállóan kell priorizálnia – gyakran nem 100%-os informáltság mellett is.

Az interjún kérdések segítségével, szituációs gyakorlatokkal és a múltbéli tapasztalatok feltárásával tudjuk értékelni ezt a képességet.

5. Hogyan különbözteted meg a ‘projektszintű’ és a ‘stratégiai’ gondolkodást, amikor egy jelölt vezetői alkalmatosságát mérlegelitek?

Amikor egy vezetői szakmai tapasztalatát mérlegeljük a minőségügy területén, fontos, hogy a jelölt ne csak a projektek sikeres menedzselésében legyen jártas, hanem képes legyen átlátni a szervezet hosszú távú fejlődési irányait is.

A „projektszint” a határidő, költség, scope háromszögben gondolkodik. A „stratégia” szintű vezető viszont megmondja, hogy a projekt hogyan járul hozzá a vállalat hosszú távú céljaihoz – például piaci bevezetési sebességhez vagy CO₂-lábnyomhoz.

Megkülönböztetésre hasonló kérdéseket szoktunk használni:

  1. „Mi volt az utolsó projekted szervezeti hatása egy év távlatából?”
  2. „Mit változtatnál rajta, ha most indítanád újra vállalati szinten?”

6. Van olyan tipikus ‘vakfolt’, amiről a jelöltek nem is tudják, hogy hiányzik a profiljukból, mégis visszatartja őket a következő lépcsőfoktól?

A kettő a leggyakoribb, amivel találkozni szoktam:
Rugalmasság hiánya – a jelölt ragaszkodik a bevált módszerhez, nem nyit az új, innovatív technológiák felé.
Stratégiai szemlélet hiánya – a napi tűzoltás elvonja a figyelmet a hosszú távú stratégiai tervezéstől vagy a szervezet teljesítményének mérésétől.

7. Milyen KPI-t, eredményt vagy számot vár el ma egy munkaadó egy frissen előlépő quality team leadtől az első 6 hónapban?

Átlagos elvárás: A hibaarány-csökkenés, minőségi mutatók javítása, dokumentációs folyamatok kialakítása vagy újratervezése, valamint a csapat által generált folyamatfejlesztési roadmap elfogadtatása a menedzsmenttel.

8. Hogyan változik a toborzási stratégiád, amikor autóipari gyártásból váltasz elektronikai megbízásra és mit jelent ez a mérnöknek a karrierútja szempontjából? Mi a lényeges különbség amire figyelsz?

Az autóiparban gyakran a mechanikus, gépészeti, vagy autóipari specifikus mérnöki készségeket keresem, míg az elektronikai területen a digitális, szoftveres, elektronikai tudás, például áramkörtervezés, tesztelés, beágyazott rendszerek is kiemelt szerepet kapnak.

Az autóiparban szigorú ISO/TS és IATF 16949 szabványokat követnek, melyek a folyamatok és a termékek minőségét garantálják.
Elektronikai területen gyakran más szabványokat (pl. IPC szabványok, ISO 9001) alkalmaznak, illetve a gyártási folyamatok, tesztelési módszerek, hibakeresés módjai is különböznek. 

Lényeges különbség: technológia, szabványok és minőségügyi elvárások, tesztelési folyamatok különbsége. Toborzáskor ezért a kompetencia­mátrix első oszlopa teljesen kicserélődik.

9. Mit látsz: a Six Sigma Black Belt valós pálya-gyorsító még 2025-ben, vagy inkább a digitális adatkezelési (Python/SQL, Power BI) jártasság viszi előre a quality karriert?

A kérdésed nagyon aktuális. A jövőben a digitális adatkezelési készségek valószínűleg gyorsabban és szélesebb körben fogják előrevinni a karrieredet. A Six Sigma Black Belt továbbra is értékes, különösen stratégiai és folyamatfejlesztési területeken. A legjobb eredmény eléréséhez érdemes mindkettőt fejleszteni és összekapcsolni a szakmai profilban.

10. Ha készítenél egy ‘karrier GPS’ térképet, mik lennének azon az útvonalon a kötelező megállók (projekttípusok, tanúsítványok, szerepek), és miért?  

Első az alapképzések és ismeretek megszerzése, utána a minőségügyi tanúsítványok megszerzése majd a kötelező, s kihagyhatatlan elős szerepek megélése, akár minőségellenőr vagy minőségasszisztensi pozícióban. Majd ezt követi a specializáció minőségügyi mérnök, auditor vagy folyamatfejlesztő szerepben. Elengedhetetlen a szabványok alapos megismerése pl. az ISO 14001 környezetvédelmi szabvány. A minőségügyben való fejlődés nemcsak szakmai tudást igényel, hanem folyamatos tanulást, önszorgalmat, tanúsítványokkal való hitelesítést, gyakorlati tapasztalatokat is.

A térkép megállói pontokba szedve nagyjából az alábbiak szerint alakulnának:

1. Alapminőség-képzés + ISO 9001 ismeret.
2. Minőségellenőri / asszisztensi szerep – shop floor tapasztalat.
3. Minőségügyi mérnök pozíció, első 8D- vagy FMEA-projekt vezetése.
4. Speciális tanúsítvány (IATF, IPC, FDA) az iparághoz igazítva.
5. Six Sigma Green/Black Belt + digitális adatkezelés.
6. Senior / projektvezető szerep – stratégiai folyamatfejlesztés.
7. Quality team lead / manager – people management és KPI-felelősség.
8. Regionális vagy globális quality lead – nemzetközi audit, ESG-kiletek.

Mindegyik megálló tudatosan építhető, a sorrend pedig GPS-ként mutatja, merre vezet a legrövidebb út a vezetői szintig.

11. Bettina, hogyan látod most: mennyire kapkodnak a cégek a minőségügyi mérnökök után, és a négy szint közül (gyakornok, junior, senior, vezető) melyik iránt a legnagyobb a kereslet 2025-ben?

A válasz röviden: nagyon. A minőségügyi mérnök évek óta hiányszakma, de idén a mid–senior tartomány az igazi „hiány zóna”. A legtöbb partnerünk olyan szakembert szeretne, aki már vitte végig a saját 8D-jét, látott auditot élesben, de még rugalmasan fejleszthető – tipikusan legalább 2-3 év tapasztalattal.

Jellemző példa a most futó Minőségbiztosítási mérnök keresésünk egy elismert és nagyon jól prosperáló multinál. Csak röviden egy mondatban: Teljeskörű felelősség a folyamat- és termékminőségért, közvetlen riport a quality managernek, mérhető eredményekkel– és természetesen vonzó kompenzációs csomag. Ha valaki friss senior, azonnal pályázhat, mert másfél-két hét alatt állásajánlatot kapnak a legjobb jelöltek.

Gyakornokokra és vezetőkre mindig van igény, de a verseny középen a legélesebb: itt ütközik a bővülő gyártói kapacitás és a tapasztalt mérnökök szűk kínálata. Aki most lép szintet – például befejez egy Black Belt-et és rászán pár hónapot Power BI-ra – szinte garantáltan több ajánlat közül válogathat.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét