Bár csökkent a legalacsonyabb kereseti kategóriában dolgozók aránya, azonban még mindig több mint 800 ezren bruttó 250 ezer forint alatt kerestek tavaly, a bérskála azonban a gazdaság erősödésével kiegyenlítődni látszik.
Egy év alatt csaknem 7 százalékkal, 32 százalékra mérséklődött a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül azoknak az aránya, akiknek a bejelentett havi bruttó bére 250 ezer forint vagy alacsonyabb. A 250 ezer forintnál többet, de maximum 450 ezer forintot keresők részesedése 2020 során 41, az ennél is magasabb keresettel rendelkezőké 27 százalékot tett ki.
Kiegyenlítődés látszik a bérskálában, miután az alacsonyabb kereseti kategóriákban volt a legnagyobb emelkedés az elmúlt években – nyilatkozta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a korábbi 10 százalék körüli dinamika a teljes bérskálát megemelte, a kötelező legkisebb munkabér pedig a minimálbér-emeléseknek köszönhetőn 2018-ra elérte a létminimum szintjét.
A leggyorsabb bérnövekedés az egészségügy és a szociális ellátás területén ment végbe. Az ágazat kereseteinek csaknem 20 százalékos növekedését az egyszeri jutalom mellett az ott dolgozók egy részét érintő bér- és pótlékrendezések is magyarázzák.
Palkovics Imre szerint minden jel arra mutat, hogy a gazdaság helyreállt, így a munkaerő-kereslet erősödésével és a munkaerőhiány ismételt megjelenésével fokozódhat a bérnyomás, amit tovább erősít jövőre a minimálbér 200 ezer forintra emelése.
Fotó: Envato
#berek #gazdasag #berminimum #atlagkereset