blank

A vipera – mennyibe kerül a cégnek a rosszindulat?

blank
blank

H I R D E T É S

Évek óta kellemesen nyugodt, vagy egyenesen az unalomig nyugodt munkakörnyezetben dolgozol, ahol hosszú ideje kijössz nagyjából mindenkivel. Míg csak nem érkezik a céghez egy igazi… bajkeverő. Akiről eddig azt hitted, csak a brazil sorozatokban létezik. És aki szépen megkavarja az állóvizet. Ismerős?

Egy napon a „személyzetis” bemutatja az új munkatársadat, aki, ha nem is rögtön a te irodádban landol, de legalább valahol mellette, és a jövőben szorosan együtt kell majd működnötök bizonyos projektekben.

Az, hogy a vipera mikor lát hozzá alapos és kíméletlen fúró tevékenységéhez, csak idő kérdése. Lehet, hogy kezdetben kifejezetten megnyerő és kedves oldalát mutatja, mert lehet, hogy van neki olyan is. Elvégre ahhoz, hogy később összeugrassza az embereket, eleinte a bizalmukba kell férkőznie. Persze előfordulhat az is, hogy nem bíbelődik ezzel és rögtön belecsap a lecsóba. Ti pedig azon veszitek észre magatokat, hogy a cégen belül egyre több a pletyka, az egymás háta mögötti kibeszélés, a bántó gúnyolódás. Hogy az egykori jó hangulatnak lőttek és a bizalmi viszonynak is annyi. Klikkesedések kezdődnek, „ez ezt mondta arról, az meg erről”- típusú történetek kezdenek el keringeni. Lassan bárki érezheti úgy, hogy a többiek rajta nevetnek, és amikor a közelükbe ér, hirtelen elhallgatnak.

A legkiegyensúlyozottabb munkatársak hangulatára és teljesítményére is hatással lehet egy rosszindulatú kolléga jelenléte, tevékenysége, aknamunkája. Az egykori csapatok széthullanak. Már senki sem tud igazán a munkára koncentrálni, mert belül azon szorong, mit beszélnek a háta mögött.

A főnök, ha nincs eléggé résen, többnyire csak legyint: emberi dolgok, majd megoldódnak, csak idő kérdése. Majd beilleszkedik az újonc, mindenkinek nehéz eleinte egy új közösségben. Az sem biztos, hogy felkelti gyanakvását, hogy az illető folyton hozzá szaladgál a többi munkatársat mószerolni: Előbb csak egyiket, majd a másikat, végül mindegyikben talál majd kifogásolnivalót, ha útjában áll, vagy nem az ő szekerét tolja. Mesterien keveri a kártyákat, mindenkit összeugraszt mindenkivel, és ezekből a helyzetekből egyedül ő húz hasznot. Őt dicsérik majd meg, őt léptetik majd elő, ám előrehaladásának oka nem tehetsége, hanem precíz aknamunkája.

Pedig még az is lehet, hogy szakmailag egyenesen kiváló. Nincs azonban az a szakmai tudás, ami enyhíteni tudná azt a hatalmas kárt, amit az ilyen személyiség megjelenése és tevékenysége a kollektíva számára okoz. Ha megszűnik a bizalmi légkör, a könnyed, projektszintű együttműködés, ha a kollégák hétköznapjait beárnyékolják ezek a típusú gondok, ha nem tudnak a munkára koncentrálni a negatív hatások miatt, azt a cég mindenféle fronton, végül a bevételei mentén is egészen biztosan meg fogja érezni. Nincs az a szakmai tudás, ami az ilyen rombolást gazdaságossá tudja tenni.

Az egész kollektíva, beleértve a vezetőket és a tulajdonosokat is, érdekelt tehát abban, hogy az ilyen jellegű tevékenységet ne engedje be, elejét vegye, megakadályozza, vagy azonnali hatállyal megszüntesse.

De vajon mit lehet tenni, ha már áll a bál?

A helyzet súlyosságától függően érdemes lehet akár szakember segítségét is kérni. Ha ilyet tapasztalunk, nem biztos, hogy azonnal támad ötletünk, hogyan kezeljük a helyzetet. Lehet, hogy nem érezzük fairnek, ha a vipera eszközeihez nyúlunk és a háta mögött „árulkodunk”… Ugyanakkor nem hagyhatjuk azt sem, hogy mások kárára a végtelenségig randalírozzon. Meg lehet próbálni – természetesen csakis asszertíven – szembesíteni. Ajánlott azonban egységesen fellépni, mert – mivel ő ilyen és kész – sokkal jobb a kavarcolásban, mint bármelyikünk, hiszen mindig is ezt csinálta. Egy perc alatt újra átrendezi a térképet, ha hagyjuk. Természetesen őt sem szabad megbántani. Lehetséges, és nagyon valószínű, hogy személyiségzavara, traumái miatt teszi, amit tesz. Ettől természetesen még nem kell annyiban hagyni a dolgot. Ha van remény arra, hogy képessé válik az együttműködésre, mozgassuk meg a köveket. Ha esélytelen, ha próbálkozásaink kudarcba fulladnak, ha hajthatatlanul tovább űzi kisded játékait, akkor, elkerülendő a nagyobb károkat, érdemes megválni tőle. Talán előbb-utóbb ő is elgondolkodik majd a történteken, elvégre a munkahelyek száma nem végtelen.

Szerző: B.E.

#HR #munkaegeszseg #cegvezetes #vallalatikultura #kozosseg

H I R D E T É S