Biztonságban érezhetik-e magukat az alkalmazottak, ha szóvá tesznek hibákat, javaslatokkal állnak elő, kritikát fogalmaznak meg, netán kiállnak saját érdekeik mellett egy esetleges szabálytalanság esetén a vezetővel szemben? Van-e bátorságuk jelezni, ha szembesülnek egy esetleges, szervezeten belüli etikátlan helyzettel? Mi kell ahhoz, hogy ne féljenek szólni? A felszólalás lehetőségének biztosítása a vezetők bátorságát is követeli. De megéri, mert növeli az eredményességet.
A #MeToo kampány illetve egyéb erőszakkal szemben fellépő társadalmi érdekvédelmi mozgalmak hatására a cégek életében is szemponttá vált a direkt kommunikáció, mint kommunikációs forma. A mozgalom az úgynevezett felszólalási kultúrát erősítené a munkahelyeken. Nemzetközi trendek azt mutatják, hogy már a munkahelyeken sem elfogadható az etikátlan, sértő, esetleg bántalmazó magatartással szembeni elhallgatás.
“Látható, hogy a szervezetek és az alkalmazottaik már reagálnak a nem megfelelő és illegális magatartásra, és arra is ráébrednek, hogy többet kell tenniük a biztonságos beszédkultúra megteremtéséért” – nyilatkozta Darren Murphy, a Core Integrity ügyvezető igazgatója egy ausztrál rendezvényen. Hangsúlyozta: „Nem hunyhatunk szemet ezentúl a rossz dolgok felett!”
Mint elmondta, számos egyszerű módja van a szervezeti kultúra és viselkedés javításának. “Az első és legfontosabb stratégia az, hogy a vezetőség igényt tartson arra, hogy a dolgozók hangot adjanak az álláspontjuknak, és ezt világosan és tömören kommunikálják is a csapatuk felé.”
HR szakemberek azt javasolják, fontos ezt egy aláírt szándéknyilatkozatban is rögzíteni. Ez az alkalmazottak számára egyértelművé és érthetővé teszi, hogy a vezetőségnek célja a transzparencia, és elvárás velük szemben, hogy jelezzék, ha olyasmit tapasztalnak, ami szerintük nem megfelelő, vagy nem felel meg a szervezet értékeinek.
“Bátor vezetői csapat szükséges ahhoz, hogy a beszéd kultúrája kialakuljon egy cégben, és örömmel fogadják az észrevételeket, valamint a reagálás is adekvát legyen.” – mondják menedzsment szakértők. Hozzáteszik azt is, hogy üzleti sikerhez elengedhetetlen a pszichológiai biztonság és a dolgozók ösztönzése arra, hogy szabadon elmondják véleményüket.
A pszichológiai biztonság azt jelenti, hogy az alkalmazott úgy érzi, szívesen fogadják a véleményét, függetlenül attól, hogy rossz hírekről, kérdésekről, aggodalmakról, hibákról számol-e be.
Egy Gallup-felmérés szerint, ha a szervezetek növelik a pszichológiai biztonságot, az elkötelezettebbé teszi a munkavállalókat a munkájuk iránt, ami a termelékenység 12 százalékos növekedéséhez vezet.
Ahhoz, hogy az alkalmazottak úgy érezzék, biztonságban vannak, szabadon megnyilatkozhatnak, Murphy szerint fontos a külső és belső erőforrások megerősítése, megteremtése.
Forrás: hcamag.com
#kommunikacio #beosztott #munkaltato #szervezeti kultura